Már hónapokkal korábban leskelődött áldozata után, és a gyilkosság előtt fenyegető levelet írt L. József, az a férfi, aki a nyílt utcán végezte ki lánya anyósát, a mindenki által imádott óvónőt.
Igazi kivégzésként jellemezhető az a módszer, ahogyan a sportlövőként is ténykedő, nyugdíjas, L. József kivégezte tavaly novemberben A. Hajnalkát. Az óbudai óvónő éppen munkába sietett kora hajnalban, amikor József elé ugrott, egyszer rálőtt, a földre zuhant nőt pedig közvetlen közelről háromszor meglőtte. A férfi ezután egy adag inzulinnal próbálta megölni magát. Kiderült, L. József azután kattant be, hogy a korábban vele élő lánya aznap végleg anyósához költözött párjával, Ákossal.
– Amikor megtudtam, hogy Júlia hozzájuk költözött, kitört belőlem, hogy elrabolták tőlem a lányomat. Egy anya hogyan lehet ennyire szívtelen, hogy egy 68 éves öregembertől az egyetlen támaszát elvonja – kérdezte a bírótól ártatlan hangon József.
A lány és apja kapcsolata azonban már korábban megromlott, ugyanis a szakértői vélemények szerint is szadisztikus hajlamokkal bíró, manipulatív és hatalmaskodó férfi szinte fojtogatta erőszakosságával gyermekét és annak párját. Így a fiatalok számára logikus lépésnek tűnt, hogy Ákos szüleinél keressenek menedéket. Miután József megtudta, hogy lánya elköltözött, fenyegető levelet írt, amelyben Ákost és családját ócsárolta.
– Most jó szórakozást, de még nincs vége. Ha folytatod, lecsapok rád! Ha nem fogadod meg, a családod veszélyezteted. Tudod, minden házba be lehet jutni. Ha megjavulsz, nem lesz bajod, de aki nekem fájdalmat okoz, azt magammal viszem. Az apádat azonban nem bántom – írta, majd ezután az óvónőhöz hajtott.
A férfi mégis állítja, nem tervelte ki előre Hajnalka meggyilkolását. Pedig fény derült arra is, hogy már hónapokkal a gyilkosság előtt is a környéken leskelődött az asszony után. A férfi azóta a börtönben többször is próbált öngyilkosságot elkövetni, megesett, hogy egy vasszékbe verte a fejét, többször vitték elmeosztályra is. Az ügyészség 18 évnyi fegyházat kért rá, a per folytatódik.
