Repülőt vezetünk, robotokat építünk, felfedezzük a C-vitamint, de mégsem tudjuk több évtizede, hogyan képesek a galambok eltévedés nélkül tájékozódni. Elképzelés van róla, de talán örök talány marad.
Forrás: shutterstock
Hegyek a támpontok
Kutatás kutatást követ a mai napig arra vonatkozóan, hogyan lehet, hogy ha egy galamb elindul otthonról, később nem okoz neki gondot ugyanoda visszajutni. Ráadásul úgy, hogy a két helyszín között akár több ezer kilométer van. Dr. Pintér József Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöke szerint azt, hogy a galambok hogyan tudnak hazamenni – mint a Borsnak frappánsnak fogalmazott –, még senki nem találta fel.
– Ez egy olyan dolog, amire senki nem fogja megadni a választ. Ahogy arra sem, hogy a gólyák vagy a fecskék hogyan vándorolnak – magyarázta a Borsnak a szakember. Persze van sok vizsgálati módszer, amit már kipróbáltak a tudósok.
– Angliában például a galambokat az óceánhoz vitték, nyomkövetőt szereltek rájuk, figyelték, hogyan tájékozódnak. Azt vették észre, hogy vannak adott pontok, amiket követnek, és van, amelyik madár annak megfelelően tudja, merre van az arra. Volt olyan galamb is, amely kiálló szegmenseket összekötve – ilyenek például a hegyek – jut el az otthonához. De volt olyan madár is, amely vasúti nyomvonalat követett – fejtette ki a Borsnak dr. Pintér József Zsolt.
Ahol a madár sem jár
Az igazán fanatikusak a postagalambokat versenyeztetni is szokták. Ehhez összeszedik a galambokat, és egy kosárba elviszik ôket több ezer kilométerre.
– Egyes versenyeken a gyorsaságot mérik. Itt a galambok tájékozódási képessége nem számít, csak az állóképességük. 90 kilométeres óránkénti sebességgel beveszik az irányt, és elindulnak haza, van, hogy 700 kilométert is repülnek. Ez már úgynevezett hosszú távú versenynek minősül. Olyan esetek is vannak, amikor egész éjszaka repül a galamb, hogy közben nem lát semmit.
Keringők a legnépszerűbbek
ban és Hollandiában is elterjedt.
Egy másik fajta megmérettetés a röptetési verseny, itt galambfalkák repülnek egyszerre. Ilyenkor a magasság a lényeg. Az ember 1200 méterig látja szabad szemmel a galambokat, pedig ők képesek akár 1500 méterre vagy annál fentebb is repkedni – fejtette ki a Borsnak a szakember.
A budapesti magasröptű keringő a másodig legnépszerűbb galambfaj a világon. Őket a repülőgépek magasságában is megfigyelték, vagyis 4-8 kilométer magasan is repülnek.
Franciák mellett
Európában előkelő helyen „szállnak”a hazánkban tenyésztett galambok, a természeti adottságok miatt. A tenyésztés legnagyobb kultúrája Németországban van, őket Hollandia, Belgium követi, utánuk jövünk mi, Franciaországgal közösen.
– Majdnem annyit tenyésztünk, majdnem annyi fajtánk van, mint a franciáknak. Jelenleg összesen 49 magyar tenyésztett galambfajta van. Ez soknak számít. Itthon 135 éve működik a szervezett galambtenyésztés. A legnagyobb népszerűsége a háború utáni idôszakban, de főleg a 60-as, 70-es években volt, aztán némi hanyatlás volt megfigyelhető.
Az utóbbi években megint népszerű lett. A gond csak az, hogy kevés a fiatal tenyésztő. Nincs idejük már erre, nem vonzza őket ez a dolog. A nyugdíjasokkal pedig az a helyzet, hogy sajnos fogynak – tette hozzá a Borsnak dr. Pintér József Zsolt.
Az Év galambfajtái
2016 budapesti rövidcsőrű
2017 székesfehérvári bukó
2018 alföldi buga és alföldi parasztgatyás
2019 egri kék
2020 kecskeméti keringő
