A növénytermesztésről az embernek sok minden eszébe jut, de a halak biztosan nem. Pedig létezik egy eljárás, ahol a növények a halak ürülékéből veszik fel a tápanyagot, ami által erőteljes növekedésűek lesznek, semmilyen műtrágya nincs a rendszerben.
Aquapónia – ez a neve annak a termesztési és tenyésztési módszernek, amiben a zöldségek és fűszernövények termesztése mellett halakkal is foglalkoznak. Az eljárás helytakarékos, nem kell óriási területeket beültetni, ám ennél fontosabb, hogy az itt nevelt növények egészségesebbek lesznek. A folyamat teljesen vegyszermentes, zárt területen könnyebb és átláthatóbb a termesztés, és ez a jövő alternatív mezőgazdasági módszere lehet itthon is.
Nitrogénben gazdag ürülék
Az eljárás során a növényeket nem földbe ültetik be – így nem is onnan veszik a tápanyagokat –, hanem egy hallal teli medencével kombinált rendszerbe.
Ennél az eljárásnál a vizes közeget kombináljuk laza ültetős közeggel, ami általában agyaggolyó vagy granulátum, hiszen ezen könnyen átfolyik a víz
– magyarázza a Borsnak Koltai Tamás biológus.
– A tápanyagot a halak ürüléke adja. A növények ebben a rendszerben polcokon vannak elhelyezve, alattuk a tartály, amiben a halak úszkálnak. Ez a tartály lehet több száz vagy több ezer literes is. Az akvárium fölött van akár öt-hat polcos rendszer is. A medence vizét szivattyú keringeti minden egyes polcra. Ez egy viszonylag lassú rendszer. A szivattyú a vizet visszakeringeti a halakhoz, amelyek a vízbe ürítenek és így tovább – mondja a szakember.
Zárt és sötét helyen is jó
És hogy mennyire gazdag tápanyagban a halak ürüléke? Már azzal is lehet szabályozni, az ember milyen tápot ad nekik. Nagyon fontos a nitrogén és foszfor jelenléte, ezekben az anyagokban pedig a halak ürüléke gazdag.
Mivel a növényeknek szükségük van fényre is a fotoszintézis miatt, mesterséges fényt kell nekik biztosítani a zárt terekben.
A második polc alján van az első világítás, hisz ez világítja meg az első polcot. Ezek a led-lámpák jellemzően csupán pár tíz centire vannak a növényektől. Vannak olyan, kifejezetten termesztő lámpák is, amiknek a spektruma a természetes napfényt modellezi.
Ezekkel a körülményekkel, sötét és zárt helyen is működik a rendszer, hiszen a növények megkapják a kellő fénymennyiséget és a tápanyagot is – ad képet az eljárástól a biológus.
Lehet otthon bütykölt is
Ez az ötlet viszonylag modern, Magyarországon elsőnek Debrecenben készítettek ilyet.
– Csak pár évtizede alkalmazzák a világban , de vannak rá kísérletek. Épp a napokban keresett meg egy kollégám, hogy szeretnék szakmai segítségemet kérni egy beltéri termesztőrendszer elkészítéséhez. Lehet az egészet nagyon profi szinten is megépíteni, ám pár tízezer forintból otthon is felhúzható a rendszer – mondja a szakember, aki azért tartja izgalmas termesztési technológiának, mert a segítségével – salátanövények termesztése mellett – fehérjét is elő lehet állítani.
Néha gyéríteni kell a halállományt. Időnként nem árt kontrollálni az állományt, hiszen szaporodnak és kinőhetik az életterüket. Ha jól működnek a szűrőberendezések, az akvarisztikai eszközök, akkor nem szükséges más miatt belenyúlni – mondja a szakember.
Vegyszermentes saláták
Annak, hogy egyre több helyen kezdik alkalmazni a módszert, több oka is van. Ázsiában felismerték azt, hogy az iszonyatos népsűrűség miatt szükség lesz alternatív megoldásokra a mezőgazdaságban.
Nagy népsűrűségű országokban már rájöttek, hogyan lehet városi környezetben is hatékonyan élelmiszert termelni. Nagy előnye, hogy ebben az ellenőrzött közegben sokkal könnyebb észrevenni a kórokozókat, kártevőket, így hát könnyebb rá időben reagálni.
A beavatkozás precízebb és környezetkímélőbb, ráadásul a hal ürülékével nőtt zöldség vegyszermentes lesz. Sokan bírálják, amiért az eljárás kevesebb természeti erőforrást vesz igénybe, de ez nem feltétlenül igaz, hiszen például megújuló energiákat is használnak áram előállításához, ami üzemelteti a szivattyúkat és a világítástechnikát – teszi hozzá Koltai Tamás.