Nehéz próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Pozsonyhoz tartozó Dévényben vasárnap.
Orbán Viktor erről a magyar közmédiának beszélt, miután a szlovák és a cseh kormányfővel, valamint a lengyel külügyminiszterrel megkoszorúzta a Szabadság Kapuja emlékművet a 30 évvel ezelőtt kezdődött csehszlovák rendszerváltoztatásra emlékezve – írja a Ripost.
– Mi azt reméljük, hogy a saját lábunkon is meg tudunk állni, hogy ez így van-e, ez most elválik – mondta Orbán Viktor. Rámutatott arra: hamarosan kiderül, hogy a közép-európai országok mennyire képesek önállóan mozogni, függetlenül a nyugat-európai fejleményektől.
A miniszterelnök elmondta: természetesen a közép-európai országok nem tudják teljesen elszakítani magukat ezektől a fejleményektől, hiszen például az exportjuk 85 százaléka az Európai Unió nyugati részébe irányul.
– Illúziónk nem lehet, hatása lesz ránk, de hogy milyen erősek vagyunk valójában, hogy milyen az ellenálló képességünk, mennyire tudjuk megvédeni azt, amit már elértünk, az a következő egy-két évben dől el – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: úgy érzi, Magyarország jó erőben van és hasonlóan jó erőben vannak a közép-európai országok, a visegrádi négyek – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is – ahhoz, hogy továbbra is legalább 2 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést tudjanak elérni a nyugat-európai országoknál és az uniós átlagnál.
– Optimista vagyok, de nehezebb idők jönnek, mint az előző évek voltak – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök kiemelte: a közép-európai gazdaság szereplői kezdenek összekapcsolódni, nő a vegyesvállalatok száma, ami nagyon fontos, különösen akkor, ha ezek az országok a külvilág fejleményeitől függetleníteni akarják magukat, vagy legalábbis nem akarják azt, hogy kívülről határozzák meg a sorsukat.
– Egyre inkább összenövő, összekapaszkodó közép-európai gazdasági térséget látok, ami reményekkel tölt el bennünket – vélekedett Orbán Viktor.
Szlovákia és Csehország Magyarország szabadságáért is harcolt a bársonyos forradalom idején
Szlovákia és a Cseh Köztársaság akkor még közös államként Magyarország szabadságáért is harcolt a bársonyos forradalom idején – mondta Orbán Viktor újságíróknak a Pozsonyhoz tartozó Dévényben, ahol a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás kezdetére emlékezett a szlovák és a cseh kormányfő, valamint a lengyel külügyminiszter társaságában.
– Azért vagyok itt, hogy tisztelegjek Szlovákia és a Cseh Köztársaság előtt bátor tettükért ezekben a nagyon fontos napokban, amikor egyben Magyarországért is harcoltak. Így nagymértékben hozzájárultak Magyarország szabadságához, amit nagyra becsülök – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor felidézte, hogy a térség országai bár különbözőek, azonos sorsot éltek át, egyformán élték meg a szovjet megszállást, a szabadság hiányát a magánéletben, a közéletben, sőt a gazdaságban, ugyanazon okból szenvedtek. Ezért kellett sikerre vinniük a forradalmakat, amelyek láncreakciószerűen követték egymást.
Arra kérdésre, hogyan értékeli az együttműködést Peter Pellegrini szlovák kormányfővel, a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Közép-Európa ismét erős. A Szovjetunió felbomlása után nehéz feladat volt a társadalom és a gazdaság szabad társadalommá és szabad gazdasággá történő átalakítása.
Most viszont Szlovákia sikeres ország és a többi ország is sikeres gazdaságilag, azon az úton vagyunk, hogy utolérjük a szerencsésebb nyugati országokat – mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a siker nem választható el az egyéntől, ha nincs jó vezetés, nincs siker. Szlovákiának jó vezetése van, így Szlovákia sikeres ország.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy elismeréssel tartozik Peter Pellegrini kormányfőnek, mert elkötelezett a Magyarország és Szlovákia közötti jó kapcsolatok iránt és a Szlovákiában élő magyaroknak is jó barátja, így Magyarország jó barátja is.
– Kész vagyok együttműködni vele – tette hozzá.
Koszorúzással emlékeztek a visegrádi négyek vezetői a bársonyos forradalom kezdetére
Koszorúzással és főhajtással emlékeztek a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás, a bársonyos forradalom kezdetére Magyarország, Szlovákia és Csehország kormányfői, valamint a lengyel külügyminiszter a Pozsonyhoz tartozó Dévényben, a Szabadság Kapuja emlékműnél vasárnap.
November 17. a 1989-es csehszlovák bársonyos forradalomként ismert rendszerváltoztatás kezdete, Szlovákiában és Csehországban egyaránt állami ünnep.
Az évforduló alkalmából vasárnap először Prágában tartottak megemlékezést a visegrádi négyek miniszterelnökei. A dévényi emlékműnél elsőként a házigazda Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, majd Andrej Babiš cseh miniszterelnök, utána Orbán Viktor magyar miniszterelnök, végül pedig Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter helyezte el az emlékezés koszorúit.
A megemlékezésen részt vevő kormányfők és a lengyel külügyminiszter programja a szlovák miniszterelnök által adott díszvacsorával folytatódott. A politikusok ezt követően ünnepi koncerten vesznek részt a Szlovák Nemzeti Színház új épületében.
A Szabadság Kapuja emlékművet 2005-ben avatták fel a dévényi vár tőszomszédságában. A lövésnyomokkal tarkított, rácsos kaput ábrázoló emlékművet a kommunista rezsim bűntetteinek dokumentálásával foglalkozó szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete kezdeményezésére állították fel. A szobor annak a mintegy négyszáz áldozatnak állít emléket, akiket az 1945 és 1989 közötti időszakban ölt meg a kommunista karhatalom, amikor megpróbáltak átszökni a vasfüggönyön.
