Nem csak a dízel-, hanem a gépjárművek nagy részét kitiltaná Karácsony Gergely Budapest egyes területeiről, az ellenzéki főpolgármester ugyanis alacsony kibocsátású zónákat hozna létre a fővárosban. Jelenleg a személygépkocsik 30 százaléka, a buszok és a teherautók mintegy 90 százaléka dízelüzemű.
Bár Budapest ellenzéki főpolgármestere korábban azt mondta, hogy egyelőre nem tervezik a dízelautók kitiltását Budapestről – erről szerinte tíz év múlva lehet szó –, azonban most egy újabb javaslatot ismertetett az ATV-n, ami mégiscsak a gépjárművek kitiltását jelentené. Ennek értelmében szigorúbban akarják érvényesíteni az október elsejétől hatályos szmogriadó-rendeletet, és úgynevezett alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat fognak kialakítani – mondta Karácsony Gergely.
A probléma átterelése nem megoldás
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke ugyanakkor a Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ha a városnak néhány kisebb területéről kitiltják a gépkocsikat – vagy azok egyes fajtáit, mint például a dízeljárműveket –, akkor nyugat-európai példákból az látható, hogy a sűrűbb forgalom részben áttevődik más területekre, és a lakossági elégedetlenség is megnő ott, ahol nem vezették be a tiltást.
Budapesten az autók szennyezőanyag-kibocsátása leginkább a kamionokra az autópályákon, főutakon már kivetett használatarányos útdíj alkalmazásával lenne csökkenthető – vélekedett Lukács András, aki szerint olyan kilométer-alapú díjat kellene fizettetni minden gépkocsi után, amit a jármű típusa és az adott napszak függvényében súlyoznának.
Ennek ellenőrzése például a rendszámfelismerő rendszerek alkalmazásával megoldható lenne – tette hozzá.
Nem világos, hol lennének a tiltott zónák
Ami a területi korlátozásokat illeti, azzal kapcsolatban Karácsony korábban azt nyilatkozta, hogy a rakpartokon korlátoznák a gépjárművek közlekedését, kezdetben a hétvégéken. „A pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe” – ígéri Karácsony, aki azt is hozzáteszi, hogy „a dízeljárművek használatának visszaszorítására pozitív és negatív ösztönzőket alkalmazunk (közösségi közlekedési eszközök megújítása, városnéző buszok szigorúbb szabályozása)”.
A dugódíjról még nem egyeztetett
A behajtási díjat az ellenzéki városvezető stockholmi mintára csak tesztelést követően és népszavazástól függően vezetné be, ám programjában nem ír szennyezés alapú megkülönböztetésről, sőt azt sem veszi figyelembe, hogy jelenleg törvény tiltja a dugódíjnak is nevezett teher bevezetését, aminek megváltoztatásához az Országgyűlés többségének akarata kell. Karácsony a behajtási díjhoz hasonlóan megígérte a hajóforgalom csökkentését, a szennyező hajók korlátozását, és azt is, hogy a kikötői pontokat a Margit hídtól északra és a Petőfi hídtól délre jelölné ki, azonban kiderült, ez sem a tartozik a főpolgármester hatáskörébe.
Az ellenzéki főpolgármester az országgyűlési többségtől sem kérte a fenti szabályozások megváltoztatását, legalábbis a felek beszámolói szerint a két kérdés nem szerepelt a múlt szerdai kormányülés – amelyre Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergelyt is meghívta – Budapesttel kapcsolatos napirendi pontjai között.
(Ripost)
