1994 októberének végén sokakat megrázott annak a kétgyermekes anyának a története, aki a tévében kérte idegenek segítségét, és adott nyilatkozatokat könnyek közt. A dél-karolinai Susan Smith-t ugyanis egy fekete férfi kirángatta a kocsijából egy kereszteződésben, majd elhajtott a járművel. A kocsiban benne ültek Susan fiai: a hároméves Michael és a mindössze 14 hónapos Alex. Kilenc nappal később derült csak ki, hogy az anya története egyetlen hatalmas hazugság volt: a kocsival maga hajtott egy közeli tóba, hogy végezzen a fiúkkal. Tetténél csak indoka volt megrázóbb: azért végzett Michaellel és Alexszel, hogy randizhasson egy olyan férfival, aki nem akart gyerekeket.
Susan Smith a két emberölésért életfogytig tartó börtönbüntetést kapott a feltételes szabadlábra helyezés esélye nélkül. Noha a most 48 éves asszony nem adhat interjút, egy volt rabtársa arról beszélt a People magazinnak: az asszony megbánta tettét, és minden karácsonykor könnyeket ejt a gyermekeiért. “Minden karácsonykor megsiratja őket. Tudja, hogy az elképzelhető legszörnyűbb dolgot tette, és ez minden nap felemészti. Ő egy megkínzott lélek” - magyarázta a forrás a lapnak.
Több fegyőrt is az ágyába csábított
Smith az élete felét a rácsok mögött töltötte, ahol több szabályt is megszegett az ítélethozatal óta: volt, hogy különböző drogfogyasztási vádak miatt egy évre nem fogadhatott látogatókat, illetve nem telefonálhatott, emellett a fegyintézet több munkatársát is bajba keverte.
2000-ben egy ötvenéves börtönőrt, Houston Cagle-t három hónap börtönbüntetésre ítéltek, miután négy alkalommal is lefeküdt a rabbal. Egy évvel később pedig egy fegyintézet-vezető is bevallotta, hogy afférja volt a nővel: ő megúszta öt év felfüggesztettel. “Nem bíznak meg benne annyira, hogy egyedül hagyják egy őrrel. Az ideje nagy részében a cellájában ül vagy dolgozik, de ha átszállítják, akkor mindig van mellette egy férfi és egy női őr is” - nyilatkozta egy forrás a People-nek még októberben.
"Nem vagyok szörnyetegű"
Maga Smith még 2015-ben nyilatkozott arról, hogy ő sem érti, mi is történt azon a végzetes napon - ám nem tervelte ki előre a gyilkosságot. “Nem vagyok az a szörnyeteg, aminek a társadalom gondol. Koránt sem. Valami nagyon rossz történt aznap. Nem voltam magam. Jó anya voltam és szerettem a fiaimat.”
A magazin forrása arról beszélt: a gyerekgyilkos nő nem sokat beszél a rácsok mögött a történtekről, ám ha mégis szóba hozza a fiait, akkor azt nagy szomorúsággal a hangjában teszi. “Nem várja senkitől, hogy megbocsásson neki, sem azt, hogy sajnálja. Még mindig gyászol - és mindig is fog.”
A kisfiúk édesapja (Smith volt férje) évekkel ezelőtt arról beszélt, azóta sem épült fel igazán a fájdalomból. “Minden nap ott van, még ha ennek nem is vagyok folyamatosan a tudatában.”