Mi változik a társadalombiztosítási törvény módosításával? Ki jogosult ellátásra és ki nem ezentúl? A Bors utánajárt a változtatásoknak, melyek cél-ja, hogy kiszűr-jék a rendszer potyautasait, hogy mindenkinek legyen munkabére, amiből járulékot fizet.
Forrás: MTI
Elfogadta a héten a parlament a társadalombiztosítási (tb) törvény módosítását, hamarosan pedig a végleges jogszabály a Magyar Közlönyben is megjelenik. A tervezett változtatásokról Veresné Tóth Mónika társadalombiztosítási szakértőt kérdezte a Bors.
Egyesítik a járulékokat
Ha valaki nem fizet maga után járulékot, könnyen kívül találhatja magát az ellátottak köréből. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem fogják ellátni, de szigorúbban fogják venni a járulékok fizetésének ellenőrzését.
– Aki a jogszabály szerint biztosított és jövedelmet kap, attól járulékot vonnak le. Ez a fizetési jegyzékén nyomon követhetô – kezdi a Borsnak Veresné Tóth Mónika társadalombiztosítási szakember.
– A következőket vonják a munkabérből: a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás tíz százalék. Három százalék a pénzbeli egészségbiztosítás, ami fedezi a táppénzt, csedet, gyedet is. Négy százalék a természetbeli egészségügyi hozzájárulás, amit orvosi ellátásra vagy vényköteles gyógyszerek támogatására fordítottak, továbbá 1,5 százalék a munkaerőpiaci hozzájárulás. Ez összesen 18,5 százalék, ami a törvénytervezet értelmében egy hozzájárulás lesz. Ennek százaléka nem változik, csak egy helyre fog csoportosulni és társadalombiztosítási járuléknak fogják nevezni – magyarázza a Borsnak a szakember.
Jelenteni kell a NAV-nak
Aki nem dolgozik, annak saját magának kell gondoskodnia az egészségügyi járulék kifizetéséről. Ha megszűnik a munkaviszony, a biztosítása is megszűnik az illetőnek.
– Van egy 45 napig tartó türelmi idő, ha volt előtte legalább ennyi biztosítási jogviszony. Ez alatt nem kell fizetni és igénybe lehet venni az orvosi ellátást. Ha ez a türelmi idô lejárt és nincs sem munka, sem más jellegű ellátás, be kell jelentkezni a NAV-nál és havi 7500 forintot fizetni – ez az összeg januártól 7710 forint lesz –, ami feljogosítja az orvosi ellátásra. De vigyázat, ez nem jelent sem pénzbeli ellátást, sem nyugdíjhozzájárulást, kizárólag orvosi ellátás igénybevételére jogosít – figyelmeztet Veresné Tóth Mónika.
Ezt az illetőnek addig kell fizetnie, amíg nem szerez munkát vagy nem kap valamilyen ellátást.
– Azt is kevesen tudják, hogy a biztosítást átvállalhatja más, aki helyettük megtéríti ezt az összeget, illetve igényt lehet benyújtani szociális alapon arra, hogy az állam fizesse, ilyenkor pedig természetesen „átvilágítják” az embert. Ezt sokan nem tudják, ezért nem veszik igénybe, különben ilyenkor a felhalmozott összeget az adóhatóság visszamenôleg behajtja – magyarázza a szakember.
Szigorúbb ellenőrzés lesz
Ha az ember orvosi ellátásra szorul, a taj-száma alapján már a betegirányítóban kiderül, jogosult-e ellátásra vagy sem. A jövőben annyi változik, hogy hamarabb kap értesítést az illető, így nem tud évekig adósságot felhalmozni. Sürgős esetben természetesen ugyan úgy ellátást fog kapni, de számlát fog róla kapni az illető. Bár a szerdán elfogadott törvénymódosítás csak júliusban lép hatályba, az biztos, hogy szigorúbb lesz az ellenőrzés, mégpedig azért, hogy mindenki felelősségteljesen gondoskodjon saját egészségének biztosításáról.
Egy másik változás szerint a vállalkozók a minimálbér alapján fogják fizetni a járulékot a jövőben.
– Ez megkönnyíti a vállalkozók dolgát, hiszen eddig akkor is kemény szorzóval fizettek, ha éppen semennyit nem vettek ki a vállalkozásukból – mondja a szakember.
Bevezetik továbbá a járulékfizetési alsó határt is. A munkáltatónak itt valószínűleg a járulékalap harmincad részét kell alapul vennie, hogy a munkavállaló biztosított legyen. De csak a végrehajtási rendeletbôl derül ki, hogyan kell pontosan eljárni a jövőben.
