Magda Krisztina és Kupeczik Éva 1890 óta az első nők, akik az éjszakai műszakban együtt mentőzhetnek. A Borsnak elmesélték, együtt is szeretnének nyugdíjba menni.
Forrás: Móricz István
Nagy eseményről számolt be november utolsó napjaiban az Országos Mentőszolgálat. Olyan történt ugyanis, amire 129 év óta nem volt példa: a fővárosi Mentőpalota udvaráról az éjszakai szolgálatra kigördülő mentőkocsiban két nő volt! 1890 óta nem volt olyan éjszakai műszak a mentőknél, ahol hölgyek teljesítettek volna szolgálatot, főleg, hogy női gépkocsivezetők és ápolók is csupán két éve dolgozhatnak.
A volán mögött a 28 éves Magda Krisztina ül, míg a mentőápolói feladatokért a 45 éves édesanya, Kupeczik Éva felel, a Borsnak lehetősége volt, hogy elkísérje a két mentőt egyik éjjeli műszakjukra – igaz, hogy ne zavarjuk őket, csak egy rövid ideig tartottunk velük.
– Milyen volt az első műszak? Rögtön az első este tizenkét helyre mentünk, ami soknak számít, hisz a műszak eleve tizenkét óra. Az óránként egy eset.
Este 7-kor indultunk neki, már tűkön ülve vártuk a mentőkocsiban, hogy kapjuk a riasztást. Sokat nem kellett várni – tudjuk meg Krisztinától. Többek között segíteniük kellett egy ellenőrnek, aki elesett egy buszon.
– A legdurvább eset egy fiatal lányhoz kötődött, aki gyógyszer-túladagolás miatt életveszélyben volt, így amilyen gyorsan csak lehetett, kórházba vittük. Szerencsére öt perc alatt ott is voltunk. Sikerült megmenteni az életét. Fontos, hogy az utakon ész nélkül egy mentős sem száguldozhat, figyelni kell mindenre, miközben egyes sofőrök nem észlelik a megkülönböztető jelzést – mondja Krisztina, aki egyébként elkezdte a mentőtiszti főiskolát, a fővárosba Békéscsabáról ingázik, ahol gépjárműoktatóként dolgozik és még kutyaterápiával is foglalkozik. Három olyan kutyust is nevel, akik beteg emberek gyógyulásában segítenek.
Mint Évától megtudjuk, korábban szociális gondozóként dolgozott egy idősotthonban, gyermeket nevelt, amikor megtudta, hogy végre nők is vonulhatnak ápolóként a mentőautón. Jelentkezett is egy mentőápoló képzésre, és most már ott van a tűzvonalban. A hölgyek annyira belejöttek a közös munkába, olyan jó volt az összhang, hogy remélik: nyugdíjaskorukig együtt dolgozhatnak majd.
