Legsötétebb évszak ide vagy oda, legragyogóbb ünnepünk a karácsony, amikor csillogó gömbökkel, villogó égőkkel, ragyogó girlandokkal és szikrázó csillagszóróval készülünk. Ha fát díszítünk, gömbért és csillagért nyúlunk. De vajon tudjuk, mit is jelentenek ezek az ünnephez olyan szorosan kapcsolódó szimbólumok?
Forrás: Pexels
Koszorú
A korai észak-európai pogány hit szerint a nap egy kerék, ami a télen eltávolodik a Földtől. A téli napforduló idején ezért az emberek az otthonaik ajtajára zöld ágakat tettek, azokat összefonták kerék formában, fényes díszekkel rakták ki, hogy a téli sötétségbe valahogy visszacsalogassák a napfényt. A kereszténység térhódításával aztán új jelentést kaptak a koszorúk: az örökzöldekből álló megtörhetetlen kör Isten határtalan szeretetére, Jézus üdvösségére utal.
Karácsonyfa
Az örökzöldek tisztelete már az ókorban a kultúra része volt, a télen is zöldellő fák ágait a házak ajtajaira aggatták, hogy az megvédje az otthonukat, világosságot hozzon a komor évszakba. Úgy tartják, fenyőfát először a 16. században állítottak karácsonykor Németországban, Luther Mártonnak tulajdonítják a hagyomány meghonosítását.
A történet szerint az erdőben sétálva megpillantotta, ahogy a fák ágai között átszűrődik a csillagok fénye, ez a látvány pedig annyira magával ragadta, hogy kivágott egy fát, majd gyertyákkal díszítette otthonában, hogy családja is részesülhessen a csodában, ami őt annyira lenyűgözte.
Karácsonyi fények, A Gyertya
Ahogy az jól látszik, a karácsonyi szimbólumok jelentős része a téli napforduló rítusaihoz kapcsolódik, a fény születésére, visszacsalogatására, a sötét elűzésére, a bűntől való megtisztulásra utal. Továbbá a gyertya a keresztény hit szerint Jézust jelképezi, aki fényt hozott a sötét világba, és ahogy a viasz is elolvad, miközben világosságot teremt, ő is feláldozta magát az emberiségért eképpen.
Csillag
Leggyakrabban a csúcsdísz ilyen formájú, legismertebb jelentése pedig a betlehemi csillagra utal, ez volt az, ami utat mutatott a Jézust kereső napkeleti bölcseknek.
Alma
Az alma több jelentéssel is bír: míg a majdhogynem tökéletes gömbforma a teljességre utal, a benne rejlő csillag alakú magház a szellemet, tudást jelöli. De a magyarországi hagyományokban a család egységét szimbolizáló alma még megidézi a Tudás fájának tiltott gyümölcsét is.
Dió
A korai karácsonyi díszítések nem voltak ennyire ragyogóak, amilyeneket manapság láthatunk. Kezdetben a gyertyák mellett néhány termés, magvak kerültek a fára, valamint néhány színes szalag. A dió alapvetően a bölcsesség jelképe, így az aranydió a fénylő tudásé.
Girland
A fára tekeredő díszek, így a girland is a bűnbeesésre, a paradicsomi kígyóra utalnak. Így már talán annyira nem is meglepő, hogy még ma is gömb alakú díszek és fán tekergőző füzérek a leggyakoribbak.
Csillagszóró
Ahogy a csillag, úgy a csillagszóró is az utat mutató betlehemi csillagot szimbolizálja. Szikrázó fényével beragyogja az otthonokat, ahogy a bölcseket vezető csillag az égboltot.
Csengettyű
Amikor megszólal ez az angyali hang, lehet bontani a csomagokat. Ez az, ami a legtöbbünk eszébe jut. A harangok hangja vidámsággal tölti meg a levegőt, és valóban az angyalok érkezését jelzi. Ahogy a csillagszóró és a gyertya tüze, úgy a csengettyű hangja is a megtisztulásra utal. A korábbi pogány hit szerint ez a csengőszó megóv a gonosztól, és elűzi az összes démont.
