Ahogy megbolygatták a sírját, az egyiptomi fáraó átka lesújtott. Gyilkos moszkitó, kobra, fertőzés volt a „jutalma” annak, aki be akart jutni Tutanhamon sírhelyére, néhány év alatt huszonhatan lelték halálukat.
Forrás: AFP
Tizenhárom évébe került az angol Howard Carternek (1874–1939), hogy megtalálja az egyiptomi fáraó, Tutanhamon sírját. Egy brit előkelőség, bizonyos lord Carnarvon mecénásként segítette kutatásait. Carter jól ismerte a területet, hiszen a British Múzeum hivatásos rajzolójaként 17 éves korától Egyiptomban örökítette meg a megtalált leleteket. Már tapasztalt régészként minden vágya volt a sírhely megtalálása. A lord 1909-től folyamatosan finanszírozta az ásatásait, de hiába túrták fel a fél sivatagot egészen 1922-ig. A szerencsét azonban átkok sorozata követte.
Hárman tárták fel
Carter a Királyok Völgyében egy olyan területen kezdett dolgozni, ahol korábban még senki. Talált egy szemétlerakót, ami alatt egy befalazott bejáratra bukkant, rajta a fáraó jelével. De amikor Carter kanáriját halálra marta egy kobra, az egyiptomi munkások annyira megrémültek, hogy nem voltak hajlandók segíteni felnyitni a falat. Figyelmeztető jelnek tartották, a kobra ugyanis a fáraó védelmezője, és átok száll arra, aki bolygatni meri az álmát. Így Carter, a lord és a felesége esett a falnak, mígnem a régész megdöbbenve jelezte, „csodálatos dolgokat” lát odabenn.
Újságoktól akart pénzt
Carterék sikeréről persze a világ összes újságja tudósítani akart. Az amerikai New York Times kisebb vagyont ajánlott fel a jogokért a régésznek, aki belement az üzletbe, aztán mégis egy brit lapnak adott exkluzivitást. Témában nem volt hiány, ugyanis az ásatások elején lord Carnarvont a sírkamrában megcsípte egy moszkitó, a seb pedig elfertőződött, miután borotválkozás közben megvágta, így vérmérgezést kapott. Kairóban már a fáraó skorpiójának halálos marásáról kezdtek suttogni, míg mások arról, hogy halálos ágyán a lord Tutanhamon nevét és egy bizonyos átkot emlegetett. Az újságok is Tutanhamon átkaként emlegették a lord halálát – címlapsztorira szükségük volt –, állítólag a sírkamra felett az áll, hogy a halál gyorsan eléri azt, aki a fáraó nyugalmát háborgatja. A pletykák elterjesztésében még Sherlock Holmes atyja, Sir Arthur Conan Doyle is benne volt.
Egyre több a halott
Pár héttel később a lord öccse, Auedry ezredes szintén meghalt, majd az őt ápoló nővér is. Őket követte Carter személyi titkára, az ásatásokon dolgozó professzorok, végül pedig Carnarvon özvegye is meghalt. Az egyiptomi hatóságokat nyugtalanította a sok haláleset: egy őrt küldtek a kamrához, de hamarosan őt is elragadta a halál. Bár a sajtó átkot emlegetett, sokan tudományos magyarázatot kerestek a történtekre. Egy elmélet szerint a balzsamozó papok a fáraó múmiapólyáját egy veszélyes méreggel itatták át, ami még háromezer év után is képes volt ölni. De olyan is akadt, aki szerint a gombák és a spórák belélegzése miatt haltak meg a sírkamrába belépők. Összesen huszonhatan haltak meg 1923 és 1935 között. Hogy mi volt az oka, pontosan nem tudni, egy azonban biztos: Tutanhamon átka a mai napig foglalkoztatja az embereket.