Régóta foglalkoztatja az embereket, hogy létezik-e a Földhöz hasonló bolygó a világűrben, amin megvannak a feltételek az élet kialakítására. A tudósok nemrég üzembe helyeztek egy ennek felderítésére alkalmas űrtávcsövet.
A Cheopsnak elnevezett űrtávcsövet a hozzánk legközelebbi, úgynevezett exobolygók vizsgálatára indították el még tavaly decemberben. Az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondája az olyan bolygókat azonosítja majd be, melyek a Földhöz hasonlóak, vagyis adottak rajtuk az élet kialakulásához szükséges feltételek.
Mindent megfigyel
Bár már decemberben elindították a programot, csak idén január 8-án kapcsolták be először a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelének kinyitására pedig január 27-én kerül sor.
A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek. Az Admatis Kft. szakemberei tervezték és készítették azokat a hűtőradiátorokat, amelyek a távcsőre szerelt kamera és a vezérlő elektronika működése során felszabaduló hőt vezetik el, elősegítve ezzel a maximális mérési pontosságot. A tudományos programból hazai csillagászok is kiveszik a részüket.
– Nagyon fontos, hogy közvetlenül részt vegyünk egy ilyen nemzetközi kutatásban, mert egyrészt azonnal értesülünk olyan adatokról, amik egyébként esetleg csak másfél év múlva lesznek publikusak. Másrészt pedig, mivel a kezdetektől jelen vagyunk, amikor kiderül, hogy milyen alkatrészekre lenne szükség a szerkezet megépítéséhez, keresni tudunk hazai gyártókat, amik ha jó munkát végeznek, később több feladathoz juthatnak – mondta a Borsnak Kiss László, a Csillagászati Intézet igazgatója, aki Szabó M. Gyula mellett a Cheops legfelsőbb irányító testületeiben képviseli Magyarországot.
Ezer exobolygó van
A Naphoz hasonlító másik csillag mellett először 1995-ben mutattak ki bolygót. Jelenleg a 4100-at is meghaladja az ismert exobolygók száma. Az eddig felfedezett exobolygók száma alapján a felfedezési módszerek hatékonyságát is figyelembe véve, a csillagászok több milliárdra becsülik a Tejútrendszerben található bolygók számát.
– Az exobolygók kutatása nagyon fontos, nemcsak tudományos, hanem filozófiai szempontból is – folytatta a csillagász. – Az a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e az élet kialakulásával a Földön. 25 év után azt már fixen kijelenthetjük, hogy bolygók szinte minden csillag körül vannak. Úgy tűnik, hogy a mi naprendszerünk csak egy a sokféle bolygórendszer közül, és vannak a mienktől nagyon eltérőek. Rögtön az első felfedezettnél, az 51 Pegasi körül egy Jupiter-méterű test kering, a Merkúrnál sokkal közelebb. Vannak olyan bolygórendszerek is, ahol 7-8, Földhöz hasonló méretű bolygó van, de a csillag a Napunknál tízszer kisebb, a fényteljesítménye pedig egymilliónyiad része a miénknek.
Még sok a kérdés
– Az élet kialakulásának valószínűségét nem tudjuk, mert csak egy minta van előttünk, a miénk – mondja Kiss László. – Ha egyszer, ami nem holnap lesz, az ember kilép a csillagközi térbe, akkor tudnunk kéne, hogy hova menjünk először. Valamiről feltételezni, hogy van, és valamiről tudni ugyanezt, az két minőségileg különböző dolog. Ha az univerzumban sehol nem látjuk az értelmes élet jelét, akkor kialakulhat az a pesszimista világnézet, hogy egyedül vagyunk. Ha az érzékeny műszereinkkel kimutatják minden csillag körül, hogy vannak életjelek, és az élet mindenütt felüti a fejét, ahol csak lehet, az egy optimista világnézet. Ennek nincs közvetlen gazdasági haszna, csak filozófiai, vallási és spirituális nézőponti felvetése, hogy barátságos vagy barátságtalan az univerzum az élettel kapcsolatban. A végcél az értelmes, velünk egy időben létező kommunikációs képességgel rendelkező civilizáció megismerése. Amíg ilyet nem találunk, senki nem fogja feladni a keresést – mondta a csillagász.
