Nem köszönti már a napot hajnalban a mély torkú tarajos, nem kotkodálnak hangosan a kendermagosok, fehér, sárga, fogolyszínű magyar baromfik. Ezen akar változtatni egy fiatal egyetemista, aki saját projektbe kezdett a hazai fajták megmentéséért.
Forrás: Shutterstock
Ej mi a kő, tyúkanyó… – kezdődik Petőfi Sándor Anyám tyúkja című verse. Vagy biztosan emlékeznek még Kukorira és Kotkodára, a Magyar Televízió megrendelésére készült első mesesorozat két főhősére. Bálint Ágnes meseíró 1970-ben elindított sorozatának hősei, egy tyúk és egy kakas, férj és feleség, akik állandóan Kukori lustasága miatt vitatkoznak, ezzel szórakoztatva kicsiket és nagyokat. Nem csoda, hiszen a hatvanas évek előtt nem volt kert, ahol ne kapirgált volna pár szép magyar tyúk. Mára ezeket a baromfiudvarokat csak az irodalomból ismerhetjük, s az, hogy ezek a fajták nem pusztultak ki, az egy maroknyi hazai állattenyésztőnek köszönhető, így génbankjainkban még találkozhatunk elfeledett fajtáink máig fennmaradt egyedeivel.
Út a szakadék szélére
Magyarország mezőgazdasága, beleértve az állattenyésztést is, a hatvanas években óriási változásokon ment keresztül. Új állattenyésztési technológiákat kezdtek alkalmazni. A falusi portákon található baromfikat felváltották az egyoldalú hús- és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek. Ezen új megoldások célja a profit maximalizálása volt. A megváltozott igényeknek köszönhetően hazánkban is kiszorultak a régi háztáji fajták, köztük a nemesített magyar tyúkok.
Szép és ellenálló
A magyar tyúk, mint fajta a Magyarországon őshonos parlagi tyúkok nemesítésével jött létre. A történelem során több fajta is részt vett mai külső és belső tulajdonságaik kialakításában. A kialakult fajták mind bekerültek a törvényileg védett baromfifajtáink közé, egyedül ennek a szabályozásnak köszönhetik mai létüket, pedig ezek a csodálatos állatok nem csak szépek.
– A hazai klímához az évszázadok során jól alkalmazkodtak, ellenállóbbak a betegségekkel szemben és a hozamuk se marad el sokkal a kettős hasznosítású hibridekétől – mutatott rá egy fontos szempontra Kovács Máté, aki már gyerekkora óta a fajta szerelmese. – A Farmer Expón találkoztam először a magyar tyúkokkal. Gyönyörű madarak. Jelenleg agrármérnöknek tanulok, mindig is érdekelt az állattenyésztés. A tyúkok talán azért állnak ennyire közel a szívemhez, mert már egész fiatal korom óta volt sajátom, amiről én gondoskodhattam.
Szárnyalás a siker felé
A magyar tyúkot kettős hasznú fajtaként tartják számon, tehát nem csak bőséggel ad tojást – évente átlagosan 150 darabot tojik egy tyúk –, de a húsa is rendkívül jó minőségű.
– Úgy gondolom, a különböző rendezvényeken való részvétel nagyban hozzájárulhat a későbbiekben, hogy ismertebbé váljon a magyar tyúk – mondta az egyetemista. – Célom az, hogy többen tartsanak itthon ebből a fajtából és nemzetközileg is ismerjék, kedveljék.
