A farsang szóról a fánk és a karnevál jut először az eszünkbe, de nem gondolunk arra, hogy miért kapcsolódnak épp ezek a szokások ehhez a régen spirituális tartalmú ünnephez.
Forrás: MTI
De mi is az a farsang? Olyan időszak, amelynek kezdőpontja állandó, mivel a január 6-ai vízkereszttől számoljuk, és egy mozgó ünneppel, a hamvazószerdával zárul. A hamvazószerda pedig attól függ, mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól számolunk vissza negyven hétköznapot és szombatot (öszszesen a vasárnapokkal együtt 46 napot), így megkapjuk a nagyböjt időszakának kezdetét, hamvazószerdát. 2020-ban a farsangi időszak január 6-tól február 25-ig tart.
A démonok hatalma
A farsang a hosszú tél ideje, amelyről a középkorban az emberek azt hitték, hogy amikor a nappalok rövidebbek, az éjszakák pedig hosszabbak, a nap elveszíti erejét és fényét, a hatalmat helyette a sötétség démonai veszik át. Egykor a sötétség a gonosz szellemek jelképe volt, az emberek pedig az elriasztásukra félelmükben zajos mulatságokat, boszorkányégetéseket és jelmezes felvonulásokat rendeztek. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a tűz majd újra lángra lobbantja a napot, és a meleg elkergeti a hideget. A szellemek elleni védekezés eszköze volt az is, hogy hamuval szórták be az udvart és az ajtó előtti részt, hogy ne lépjen be a gonosz. Az egyszerű emberek sok helyen elégették, eltemették a telet, és síppal köszöntötték az új tavaszt. A régi hagyományokat, főleg vidéken, manapság újraélesztik.
Mágikus babonák
A farsangi fánkot nemcsak azért sütötték, mert finom, hanem azért is, mert mágikus erőt tulajdonítottak neki. Úgy tartották, hogy ez az édesség megóvja a házat az időjárás viszontagságaitól. A babonák szerint aki farsang farkán elkészíti és megeszi a farsangi fánkot, annak otthonába nem csap bele a villám, nem teszi tönkre a vihar.
A disznóhúst szerencsehozó ételnek nevezték, mondván: aki újévkor és farsangkor is disznóhúst eszik, annak az évben többször is szerencséje lesz. Az akkori nagy szegénységet ismerve már az szerencse lehetett, ha valaki többször húshoz jutott…
Tiltott cselekedetek
A farsang végéhez több hiedelem kapcsolódik. Tilos kenyeret sütni húshagyókedden és hamvazószerdán, mert betegséget okoz! Tilos kútvizet meríteni, mert akkor a kút kiszáradna! Húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra csábítsák.
Karneválok ideje
Magyarország legismertebb, külföldieket is vonzó téltemető-tavaszváró eseménye a mohácsi busójárás. Rio de Janeiro és Velence világhírű karnevállal búcsúztatja a sötétség idejét. Az ausztriai Villachban az a szokás, hogy farsang szombatján az egész város jelmezbe öltözik, az eladók is maszkokban szolgálják ki a vásárlókat, a polgármester pedig egy napra átadja hivatalát a farsangi hercegnek, Fideliusnak. Olaszországban a velencei mellett népszerű a viareggiói karnevál is, amely egy hónapig tart, és a híres embereket kifigurázó maszkokról és jelmezekről ismert. Hasonló ünnep a középkori eredetű Ivrea karnevál, amikor megrendezik a narancsok harcát, vagyis gyümölcsökkel dobálóznak, így idézik fel a régmúlt szokásait. A hollandok leginkább a katolikus régiókban ünneplik a farsangot, melynek hagyománya a heringevés és a farmeresküvő. Nagy-Britanniában szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát. Van, ahol tömegfutbalt (mob footbal) rendeznek ezen a napon.
Kaviáros palacsinta
Oroszországban és a pravoszláv kultúrájú országokban a farsanghoz hasonló ünnep, a maszlenyica, szintén mozgó ünnep. Mivel az ortodox húsvét időpontja lényegesen eltérhet a nyugati keresztény húsvéttól, a maszlenyica általában nem esik egybe a karnevállal, a farsang utolsó hetével. Náluk nem a fánk, hanem a palacsintához hasonló „blini, blincsiki” a hagyományos étel, amit vajjal, kaviárral, gombával, különféle lekvárral vagy tejföllel kennek meg. Az ünnepi héten rengeteg palacsinta készül, és az elsőként kisülteket a rászorulók kapják.
Érdekesség, hogy hétfőtől szerdáig megengedett, míg csütörtöktől vasárnapig tilos a munkavégzés. A hét egyes napjaihoz a szokások szerint speciális tevékenységek kapcsolódnak, például szerda a nyalánkság napja, amikor az anyósok bőséges lakomát rendeznek a vejeik és egyéb vendégeik számára. A pénteki anyósesten pedig a vők látják vendégül az anyósokat.
