A zálogházak szolgáltatása gyorsabb lehet a bankok által kínált személyi kölcsönnél, igaz, itt fenáll a kockázat, hogy örökre elveszítjük a nagymama arany nyakláncát vagy a jegygyűrűnket. Bár nem örömteli bemenni egy zaciba, ám jó megoldást jelenthet, ha hirtelen pénzügyi segítségre van szükség.
Olykor kígyóznak a sorok a BÁV fiókjai előtt, főleg a hónap utolsó napjaiban vagy a nagyobb ünnepek előtt.
A Bors munkatársa kíváncsi volt, hogyan működik manapság egy BÁV-zálogház, ezért álruhát öltöttünk és így felkészülve kimentünk a terepre.
Gyorsan adják
Az egyik fővárosi üzletben egy asszonytól megtudtuk: iszákos férjének köszönheti, hogy kénytelen elzálogosítani a családi örökségként hozzákerült karkötőjét.
– Az én uram elitta a teljes fizetését, most pedig nincs miből kifizetnünk a villanyszámlát. Már kaptunk néhány felszólítást, ezért nem kockáztathatunk tovább – fortyogott a hölgy, aki utólag azt is elárulta, hogy 85 ezer forintot vehetett fel, miután a zálogház dolgozójával megegyezett. Ha egy hónapon belül visszaadja a pénzt, csak minimális kamatot kell fizetnie, vagyis 90 ezer forint ellenében újra a csuklójára csatolhatja a csinos ékszert. Ha ez nem sikerül neki, akkor sincs még minden veszve, legalábbis nem azonnal.
Ilyen egyszerű
A BÁV szabályzata szerint az ékszereket 30, 60, 90 napra lehet beadni, illetve a futamidő szükség esetén meghosszabbítható, szerencsés esetben azonban akár le is állítható.
– A kiszabott kamatot meghatározza az elzálogosított ékszer típusa, az arany karátszáma, illetve az adott napra vonatkozó aktuális árfolyama. Hosszabbítás esetén számít, hogy az ügyfél a lejárat előtt vagy után jelzi-e az igényét. Ha valaki például beadja a gyűrűjét 30 napra, majd egyáltalán nem jelentkezik érte, a lejárati nap után a következő hónap utolsó napjáig tart a türelmi idő. Ekkor még az ékszer a fiókban pihen és az ügyfél is kiválthatja, igaz, már büntetőkamatot kell fizetnie. Ezt követően az értéktárgy a központba kerül, ám a tulajdonos még mindig visszavásárolhatja, igaz, már nem a felvett kölcsönnek megfelelő összegért – mondták az egyik megkérdezett zálogház ügyfélszolgálatán.
A kiállított zálogpapíron mindig feltüntetik az ékszer értékét, valamint az arra kapott kölcsön összegét is. Az ügyfél nem köteles a teljes hitelösszeget kimeríteni, ha azonban időközben további „segítségre” van szüksége, a keret erejéig minden további hercehurca nélkül igénybe veheti azt.
Vannak, akik próbálkoznak
A zálogházak felkészültek rá, hogy nem feltétlenül minden ügyfél jóhiszeműen érkezik hozzájuk. Egyesek aranyozott láncot vagy egyéb gagyi bizsut próbálnak a tapasztalatlannak vélt dolgozónak leadni. Az ilyen lehetőségek elkerülése érdekében a zálogházak alkalmazottai komoly képzést kapnak, hogy szinte ránézésre, tapintásra, súlyra is felismerjék a valódi aranyat. Kétség esetén egy gyémántreszelő segítségével egy hajszálnyinál is vékonyabb részen elvégezhetik a szükséges próbát. Erre a célra királyvizet használnak. Előfordulhat, hogy az eljárás később is nyomot hagy az ékszeren, de garantáltan nem olyan mértékűt, hogy jelentősen csökkentse az értékét.
Jobb, mint a személyi kölcsön?
Több hazai bank személyikölcsön-termékeit összevetve megállapítottuk, hogy az azonnal fizetett villámhitelek esetében 7,9-24,9 az átlagos kamat. Ha egy konkrét példát veszünk alapul, könnyen kideríthetjük, melyik a jobb opció. Amennyiben a zálogháztól veszünk kölcsön 100 ezer forintot egy hónapra, 29,9 THM-mel kell számolni, így a visszafizetendő összeg 102 800 forint. Az egyik pénzintézetnél, ahol egy évnél rövidebb futamidő is választható, 24,88 a THM, a visszafizetendő összeg pedig 109 452 forint úgy, hogy hetente szükséges törleszteni 2606 forintot.
Így dől meg az a tévhit, hogy kizárólag azok választják a zálogházat, akikkel a bankok már valamilyen okból (alacsony igazolt jövedelem, KHR-listán való szereplés stb.) már nem állnak szóba.
