A műanyag zacskón túl – Megmutatjuk, milyen a hulladékmentes háztartás

Egyre többet hallani a zero waste-mozgalomról, ma­gya­rul a hulladék nélküli életről. Akik így élnek, havonta nagyjából egy befőttesüvegnyi szemetet termelnek. Ez lehetetlennek tűnik első hallásra, de mégis megvalósítható, és rengeteget lehet vele tenni a környezetszennyezés ellen. Arról nem is beszélve, hogy spórolhat is egy csomó pénzt. Ha már csak azt számoljuk, hogy nem vesz több műanyag reklámtáskát a boltban, hanem visz magával egy tartósat, már minden bevásárlás során megspórol több mint száz forintot. Ennél azonban ez az életmód egy kicsit összetettebb. Arról, hogy miről is van szó pontosan, Tóth Andit, a Dobd ki a szemetest! című könyv szerzőjét  kérdeztük, aki már négy éve él a hulladék nélküli életforma szerint családjával.

Első az elhatározás

A hulladékmentesség nem kis feladat, elég arra gondolni, hogy egy nagy bevásárlóközpontból csak a zöldség és pék­áru kipakolásakor mennyi műanyag zacskó megy azonnal a szemétbe. Ezekhez is léteznek már vászontáskák, amiket a legtöbb boltban lehet használni, de a legkevesebb hulladék a piac és a saját kosár esetében keletkezik. 

– Amikor megszületik az elhatározás, de legalábbis a szándék, elsőre végig kell vizsgálni a háztartást – magyarázta Andi, aki a vegyszereket is lecserélte otthon: mosópor helyett mosószódát használ, öblítő helyett illóolajokat. A flakonos tusfürdők helyett szappant és vegyszermentes tisztítószereket használ. Palackos üdítők helyett saját kulacsot tart.

Mondjon nemet!

Egyszerűnek tűnik, de azért annyira mégsem az, mert nem csak másoknak, de magunknak is meg kell tanulni parancsolni, nemet mondani.

– Köszönöm, nem kérem! – ez a hulladékmentesség egyik alappillére. Fontos, hogy tudjunk nemet mondani a felesleges holmikra. A műanyag zacskóra, a még egy újabb ruhára, amit lehet sose hordunk majd.

Ültessen szivacsot!

Van egy tökféle, ami szerkezetéből adódóan tökéletes szivacsnak. Ez a luffa, és a legjobb az egészben, hogy itthon is megterem. Ugyanolyan igényei vannak, mint a többi töknek.

– A műanyag szivaccsal nemcsak az a baj, hogy műanyag. Használat közben kopik, leszakadnak belőle mikro-műanyag-darabok, amik végül kikerülnek a környezetbe. Helyette én luffaszivacsot használok, és ha már elhasználódott, egyszerűen kidobom a komposztra. Van, aki pa­mutrongyot alkalmaz, mindenkinek más jön be. A lényeg, hogy törekedjünk minél több természetes, lebomló anyagból készült terméket vásárolni és mindent addig használjunk, amíg végleg tönkre nem megy.