Gondolta volna, hogy pár év és piacra dobják az öngyógyító betont? Az új technológiának hála búcsút inthet a ház falain megjelenő repedéseknek.
Forrás: Shutterstock
Baktériumokkal a repedések ellen
A betont már az ókori rómaiak is használták, hiszen a legolcsóbb, legerősebb és legkönnyebben megmunkálható építőanyag. A beton kavicsból, homokból, cementből és vízből áll össze mesterséges úton. Ez a legnépszerűbb építőanyag minden pozitív tulajdonsága mellett azonban nem éppen a tartósságáról híres. A közönséges betonból épült épületek általában húsz-harminc évig maradnak meg eredeti állapotukban. A tudósok éppen ezért mindent megpróbáltak, hogy megpróbálják orvosolni nem túl pozitív tulajdonságát és most úgy tűnik, az új technológia működik is. Holland tudósok ugyanis kidolgoztak egy módszer, amivel időjárás- állóvá és hosszú életűvé tehetik ezt az anyagot. A ma.hu oldal arról értesült, hogy tudósok kifejlesztettek egy kapszulát, ami képes a betonban keletkezett apró repedéseket befoltozni, ha azokat belekeverik az építőanyagba. A kapszulákban lévő baktériumok gyakorlatilag azt csinálják, mint most a kőművesek, ha repedések jelennek meg a ház falain. A kőművesek a megjelenő réseket betonnal tudják kitölteni, ami újabb repedésekhez vezethet majd. A baktériumok azonban nem betonnal foltoznak, hanem mészkővel.
Mészkő tölti ki a repedéseket
A kapszulákba nem csak baktériumspórákat kevernek, hanem tápanyagokat is. Ezek csak akkor lépnek működésbe, ha víz éri őket. Amikor a betonban repedés keletkezik, a víz bejut, így a spórák vízhez jutnak. A víz hatására a baktériumok felélednek és a tápanyagokban lévő kalciumot mészkővé alakítják át, ami kitölti a repedéseket. A keverékben kalciumlaktát van, ami a
Sporosarcina baktérium tápláléka. Gyakorlatilag ezt alakítja át a baktérium mészkővé, ha a beton felszívja a vizet. A bak-tériumok aprók, így csak maximum fél milliméteres repedést képesek befoltozni. Ez elsőre nem tűnik nagy eredménynek, azonban minden repedés apró résként lát napvilágot, amelyeket csak a víz tágít ki. Tehát, ha a ház falát nem egy komoly földrengés teszi tönkre, a víz útjának elzárásával megakadályozhatók a komolyabb problémák. Ez az új eljárás évszázadokkal növelheti meg a beton élettartamát. A csúcsbetonból épült építmények ugyanis akár 200 évig is megmaradhatnak, ami többszöröse a közönséges beton élettartamának.
Megemeli a beton árát
Természetesen semmi sincs ingyen, így az ezzel a fejlesztéssel gyártott beton is borsos árat kóstál. A baktériumok és a tápanyagok hozzáadása a keverékhez, akár 50%-kal is megdobhatja a beton költségét. Első hallásra ez nem valami kedvező, de érdemes az építkezés többi költségével is kalkulálni. Az építőanyag ugyanis az épület összköltségének csupán 1–2 százalékát teszi ki, de a fenntartási költsége lényegesen több, mint az új típusú csúcsbetoné lesz. A „Bacteriacrete” jelenleg kültéri tesztelés alatt áll, de akár két éven belül forgalomba kerülhet.
