A hazai folyók megtisztítása a kormány klímavédelmi akciótervének egyik fontos eleme. Előfordult, hogy 48 óra leforgása alatt 80 tonnányi PET palackot emeltek ki a Tiszából.
Az emberiségnek nagy szüksége van az ivóvízre, hiszen ezt fogyasztjuk, ezzel főzünk és mosunk. Az ivóvizet általában folyókból, tavakból vagy felszín alatti vizekből nyerik, így szükségszerű ezek védelme. Magyarország kormányának környezetvédelmi akcióterve nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megtisztítsa hazánk folyóit a külföldről érkező hulladékoktól.
Külföldről jön a tengernyi PET palack
Magyarországon a felszíni vizek jó minőségűek, hiszen az elmúlt időszakban szigorodtak a határértékek, és megépült több kulcsfontosságú szennyvíztisztító is.
– A lakosság részéről gyakran érkezik bejelentés szennyezésről, éves szinten ötven–hatvan alkalommal – mondja a Borsnak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság kommunikációs szóvivője. – Az elmúlt években a legnagyobb figyelmet a PET palackok kapták, amik legnagyobb része határon túlról érkezik – magyarázta a szóvivő, aki hozzátette: a legtöbb bejelentés is PET palackok miatt érkezik. – Február 3-án Vásárosnaményban először vetettük be azt az új magyar fejlesztésű gépláncot, amit tavaly szeptemberben adtunk át. A lényege, hogy az árhullám által felkapott palackmennyiséget figyeli. Négy helyen van 24 órás kamerarendszer, három Kárpátalján, egy a Szamos magyarországi szakaszán. A kamerák figyelik a kritikus mennyiségű palackokat, és erről jelez is a rendszer. A gépparkláncolatnak hála 80 tonnányi PET palackot szedtünk össze 48 óra alatt – mutatott rá Siklós Gabriella.
Folyóinformációs rendszer segít
A másik nagy problémát a dunai hajózásból származó olajszennyeződés okozza.
– Ma már van egy folyóinformációs rendszer, ami figyeli, hogy melyik hajó mikor és hol tartózkodott, így könnyen nyomon követhető, mikor történt az olajszennyezés. A harmadik probléma pedig az, hogy a szélsőséges csapadékmennyiségekre nincs felkészülve a szennyvíztisztító. Előtározók épülnek a telepekre, amik visszatartják a csapadékvizet, így nem egyből a tisztítótelepre érkezik majd a csapadék – zárta Siklós Gabriella.
Több mint 100 tonnával bántak el
A Pet Kupa kezdeményezés lassan tíz éves. Ezalatt a tíz év alatt több száz kilométeren takarították meg a Tiszát.
– Ez az egész azért indult, hogy felhívjuk a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a problémára. Ez mára sikerült – világít rá a Borsnak Molnár Dávid Attila.
– Nagyon fontos állomáshoz érkeztünk az ügy megnyerése érdekében, hiszen vezetői szinten is prioritást élvez – magyarázza az Pet Kupa egyik megálmodója.
A vízügyi szakemberek már több mint 100 tonna hulladékkal bántak el a Tisza vízén.
– Harminc-negyven önkéntessel dolgozunk, akik közül van, aki felderíti hol van sok PET palack, majd térképet készít belőle. Mi ez alapján tudunk dolgozni. Télen főleg a folyó felületét nyáron pedig az ártereket is megtisztítjuk – zárja Dávid.
Az akcióterv további fontos mérföldköve lesz az illegális szeméttelepek felszámolása, az egyszer használatos műanyagok betiltása, megújuló energia termelése, az erdővel borított területek növelése és az elektromos autók elérhetővé tétele minden társadalmi réteg számára.
