Valószínűleg nincs olyan ember, aki ha nagy bajban, vészhelyzetben érezte magát, ne fohászkodott, ne imádkozott volna. Még akkor is, ha valójában nem is tartja magát vallásosnak.
Forrás: Shutterstock
Március első péntekje – az idei naptárban 6-a – az Ökumenikus Világimanap, amelynek kezdetei az 1870-es évekre nyúlnak vissza, és amerikai asszonyok kezdeményezték. Hivatalossá 1920-ban vált, azóta ünneplik meg ezen a napon, amikor a békéért, az emberek közötti egyetértésért, a gyermekek jobb jövőjéért imádkoznak. Magyarország 1985-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Minden évben más-más ország adott bizottsága készíti el az imanapi liturgia anyagát, és küldi el a többi országnak.
De mit nevezünk imának? Vallásos fogalom, amely eredeti értelmében nem más, mint kommunikáció a fel nem foghatóval, a természetfelettivel. Ez a természetfeletti az adott vallás hitvilágától függ: lehet Isten, létező személy, vagy akár halott is. A hozzá fordulás, vagyis az imádkozás történhet egyénileg vagy közösségben, gondolatban némán vagy fennhangon, szavakkal, énekkel, de szavak nélkül is, például tánccal vagy bármely más mozdulattal, gesztussal, illetve ezek kombinációjával. Az ima szövege lehet kötött, de az egyén által kitalált is.
A legismertebb fohász
A Miatyánk a keresztény világ legismertebb imádsága. Máté evangéliuma szerint Jézus tanította a tanítványainak a hegyi beszéd részeként. Egy rövidebb változata szerepel Lukács evangéliumában is. A világ szinte minden nyelvére lefordították. A latin nyelvű fordítás kezdőszavai alapján sok helyen Pater Noster elnevezéssel ismerik. Szokás még az Oratio dominica, az Úr imája elnevezéssel is hivatkozni a Miatyánkra. A protestáns körökben elterjedt „az Úrtól tanult imádság” megnevezés pontosabban, félreérthetetlenül nevezi meg az imádságot.
Csodákra képes
Sokak szerint az ima és az egészség nem függ össze. Azonban mára tudományos, pontosan meghatározott, egyértelmű módszerekkel többen és több helyen bebizonyították, hogy az imádságnak van/lehet betegséget gyógyító vagy egészséget megóvó hatása.
Még a csupán turistaként a templomokba vagy más vallási helyekre betérő nem hívő személyeknek is feltűnnek a falakat borító hálaadó kis táblák, amelyeken a gyógyulásért mondanak köszönetet a hívők: „Köszönöm, hogy meghallgattad imámat, visszaadtad látásomat” – és hasonló feliratok.
Elterjedt nézet szerint ilyenkor valójában nem az Isten, a Mindenható, hanem az ima segített, ami jelen esetben nem más, mint a koncentrálás nagyon erős formája, amikor csak egy cél lebeg az imádkozó előtt: saját, vagy valamelyik szerettének a gyógyulása. Az emberi akarat ugyanis csodákra is képes lehet, a szó szoros értelmében: vannak, akik annyira hittek gyógyulásukban, hogy a tudatuk ezt átvitte a testükbe, és meggyógyultak. Az imákkal és könyörgésekkel együtt sokat segít az embereknek, ha képesek elképzelni a gyógyulás folyamatát, és hatásos lehet a meditáció és a jóga is. A meditáció csökkenti a stresszhormonok szintjét, a vérnyomást, a fájdalmat, és több kutatás bebizonyította, hogy a mélyen vallásos, ennek megfelelően naponta többször imádkozó betegek esetében sokkal kisebb a szívinfarktus veszélye, mint azoknál, akik csak elvétve járnak templomba, ritkán imádkoznak, és csupán néha enyhítik ily módon a bajukat, fájdalmukat.
Szerepe a vallásokban
A keresztény imádkozásnak külső jelei lehetnek a lehajtott fej és az összekulcsolt vagy összetett kéz, illetve a letérdelés. A muszlimoknál a szalát a napi ötszöri kötelező imádság. A hívek ima közben a Korán által előírtak szerint Mekka irányába nézve a földön hajlonganak.
A buddhizmusra jellemző a csöndes meditáció és az imának imamalom vagy imakerék forgatásával való kísérete.
A zsidó vallásban különös a jelentősége az imádságot kísérő ruházatnak és kiegészítőknek – liturgikus ruhák és kellékek nélkül azonban a katolicizmus és az ortodoxia sem képzelhető el.
Egyes természeti népek tánccal kísérik a felső hatalmakhoz intézett könyörgésüket – de a tánc megjelenik a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban is.
Vegyük komolyan!
Az ima, imádkozás több művészeti ág képviselőit megihlette. Az imával nyert csaták (War Room) című amerikai film fő mondanivalója, hogy az imádság nagyon fontos eszköz, amit keresztények milliói nem vesznek kellően komolyan. Pedig ha meg akarjuk nyerni a hétköznapok csatáit, vagy akár jelentősebb háborúkat is, amelyek az élet különböző területein várnak ránk, akkor egy ilyen különlegesen hatásos fegyverre, mint az ima, szükségünk van. Ne becsüljük le az imádság erejét!
A jeles magyar költők – Ady Endrétől József Attilán át Weöres Sándorig – munkásságában is találunk különféle imákat, amelyeket érdemes újra és újra elővenni.
