Eddig a könnyűzenei élet elismert alakja volt Kathy Zsolt, aki most a koronavírus-járvány miatt váltani kényszerült. Jelenleg mentőápolóként dolgozik a Jahn Ferenc Dél-pesti kórházban, a Borsnak pedig a mindennapok megpróbáltatásairól is mesélt.
A koronavírus-járvány a zeneipart is parkoló pályára tette. Ennek itta meg úgymond a levét a könnyűzenei élet csodabogara, Kathy Zsolt is, aki menedzserként többek között olyan elismert és közkedvelt zenekarok munkáját és pályafutását egyengette már, mint a Belga, a Magashegyi Underground, az Ivan & the Parazolt.
A járvány azonban vele is kitolt, de nem esett pánikba, ugyanis korábban már 1997 óta az egészségügyben dolgozott, 2001-től egészen 2016-ig volt mentőápoló.
– Miután abbahagytam a mentőzést, otthonról dolgoztam, forgatókönyveket írtam, és kisebb zenekarokat kezdtem el menedzselni, akikben láttam a potenciált. Egy idő után azonban hiányzott az a pörgés, ami korábban megvolt a több tucat zenekarral való úgymond egész napos foglalkozással, így elhatároztam, hogy visszatérek az egészségügybe – meséli a Borsnak Zsolt.
– Végül a Jahn Ferenc Dél-pesti kórházban kezdtem el dolgozni, immáron egy éve, a sürgősségi osztályon. Mikor megtudtuk, hogy betört a koronavírus-járvány hazánkba is, nagy volt a bizonytalanság, de nem estünk pánikba. Átalakítottuk az egész osztályt, hogy minél jobban el tudjuk látni a betegeket. Persze volt bennünk egy természetes félsz, hiszen még a mai napig nem ismerjük teljesen a vírust – újságolja.
Egy műszak 12 órás, általában 9-12 ápoló dolgozik, és 4-6 orvos, ami rendkívül fárasztó.
– Rendkívül szigorú szabályokat kell betartani. Speciális maszkot, szemüveget, plekszit és védőruhát is kapunk, ami nem túl kényelmes. Folyadékot se ihatunk munka közben, és csak az előírásoknak megfelelően bújhatunk ki a ruhánkból. Ez néha kicsit szorongással tölt el, nehéz elviselni a helyzetet szellemileg.
Koronavírus teszteket is végzek a munkám során, két pálca és két fiola segítségével veszem le a mintákat, amik körülbelül egy nap alatt mutatják ki az eredményt. Ahogy több kollégám, én is úgy érzem: már átestem a koronavíruson, csak könnyebben viseltem, noha még nem teszteltek – újságolja Zsolt.
Elmondása szerint nem félnek a dolgozók a vírustól, rettentően összetartanak, olyan az egész, mint a Vészhelyzet című sorozat. Azért persze vannak olyan esetek, amelyek őket is megrémisztik.
– Sajnos nem egy olyan eset volt, amikor valakit még én kísértem be a kórterembe, majd nem sokkal később már csak azt láttam, hogy letakarták az ágyon, mert elhunyt.
Az is elég rémisztő volt, amikor egy 65 éves idős úr, aki korábban vízilabdázott, bejött a kórházba, de alig kapott levegőt. Ilyet még sosem érzett korábban, valószínűleg ő is elkapta a koronavírust – meséli.
Zsolt amondó: ők a végsőkig kitartanak, a magyar egészségügy pedig szerinte felkészült a járványra és a tömeges megbetegedésekre is.
– Nem kérdés, hogy le fogjuk győzni a vírust, de ez a helyzet most mindenkitől önmérsékletet és áldozatot igényel. Ha tesszük a dolgunkat a szabályok szerint, akkor hamarosan visszakaphatjuk a régi életünket, és a koncertek is újra düböröghetnek majd! – jósolja óvatosan.
