Ugyan idén későbbre csúszik a koncert, de az éter hullámain keresztül újra átélhetjük a legendás május elsejei tabáni fesztivált a Retro Rádió jóvoltából. A slágerek mellett a nagy generáció képviselői emlékeznek arra, amikor a budai domboldalt rockerek népesítették be.
Forrás: Fortepan
A Mini együttes indította el a május elsejei ingyenes koncertek hagyományát a Tabánban, és a mai napig sem hiányozhat egyetlen buliról sem.
– Az elsőn a Mini és a Kex együttes lépett színpadra – meséli a Borsnak Török Ádám. – Talán az 1979-es nagy Tabán-buli volt a legemlékezetesebb. Nem véletlenül nevezzük így, a színpadon a Mini és az LGT játszott, közel hetvenezer ember volt kint a réten. Életünk egyik legnagyobb bulija, olyan érzés volt, mintha egy embertengeren, egy óceánon állnál. Az a szabadságérzet, amit ott éreztünk, valami fantasztikus volt. Nagy napja az életünknek.
Az LGT 1988-ig volt a koncert fő műsorszáma. Presser Gábornak is rengeteg tabáni emléke van, ezt a Retro Rádió stábjával osztotta meg:
– Nagyon sokan nem tudják, hogy a legelső Tabán nem a Tabánon volt, hanem az ott felfelé vezető Hegyalja út oldalán, száz méterrel feljebb, egy hatalmas víztározónál – emlékszik a zenész. A mai napig őrzök egy fotót, amin hátulról látszik, ahogy Barta gitározik, előtte a fűben ott ül Karácsony James, Bódy Magdi és sok-sok számukra kedves zenész. Nagy találkozók voltak ekkoriban az öltözősátrakban.
Karácsony János nevetve teszi hozzá: – Demjén Rózsi két alkalommal is a vendégük volt, és egyszer hatalmas esőben eltaknyolt a patacipőjében. A közönséggel együtt nyalábolták ki a sárból, és cipelték fel a színpadra. – James azt is hozzátette, hogy rengeteg problémával járt egy ekkora koncerthelyszín, mert a hatalmas szabad teret rettentően nehéz volt behangosítani.
Balázs Fecó egyik legjobb élménye egy áramszünethez köthető.
– Szerintem senki sem gondolta, hogy eljöhet egy ilyen időszak, amikor mindenki bezárva él, előadó és közönsége nem találkozhat – meséli a lapunk megkeresésére a muzsikus. – Nagy szívfájdalom ez nekünk, és nagyon várom az augusztusi Tabán Fesztivált. 2012-ben álltam ott utoljára színpadon, ami szerintem emlékezetes volt a jelenlévőknek és a zenekarnak is, ugyanis koncert közben elment az áram. A nem várt fordulat olyan ledöbbenést és izgalmat hozott, hogy amikor visszaállt minden, még nagyobb bulit sikerült összehozni, mint amire számítottunk.
Nagy Feró a Beatricével ma már hazajár a Tabánba.
– Tizen éve Tabán-fellépők vagyunk, és mondhatom, hogy az egyik legfontosabb és legkülönlegesebb fesztiválszínpad – mondja a Borsnak. – Ahogy minden évben, idén is meglepetéssel készülünk az alkalomra. Korábban volt, hogy munkaruhába öltözve álltunk közönség elé, és úgy ünnepeltünk együtt.
– Egyik alkalommal beszélgettünk a szervezőkkel és az EDDA-val, hogy melyikünk kezdje, s melyikünk fejezze be a bulit – mesélte Szigeti Ferenc. – Ez amolyan presztízskérdés volt, ami engem sosem érdekelt, úgyhogy mondtam, hogy a Karthago kezdi. Lenyomtuk az egyórás blokkunkat, mire leszakadt az ég, és az EDDA emlékeim szerint tán egy számot, ha lejátszott, de lehet, fel sem jutott a színpadra. Ennyit a büszkeségről.