Fekete halál, himlő, AIDS és influenza a világ négy legrettegettebb járványa, amik milliós áldozatot követeltek az egész bolygón. A Bors összegyűjtötte a legpusztítóbb járványokat, amelyekben szinte kontinensek lakossága tűnt el.
Forrás: shutterstock
Az emberiség történelmében mindig is kialakultak pusztító járványok, sajnos a fejlett orvostudomány mellett is bármikor lecsaphat egy újabb, mint például a jelenleg tomboló új koronavírus.
A világjárványok elleni küzdelemben csak a 20. század nagy tudományos felfedezései adtak olyan hatékony eszközöket, hogy az orvostudománynak sikerült legyőznie olyan vírusokat is, ami ellen korábban nem volt védelem.
Európa felét követelte a fekete halál 1720-ban
A Yersinia pestis nevű baktérium az okozója a világ egyik legrettegettebb és legpusztítóbb járványának, a pestisnek. A fertőzés három formában jelent meg, a bubópestis, a tüdőpestis és a szeptémiás pestis. Hordozói a patkányokon élősködő bolhák voltak, amik könnyedén átugráltak a háziállatokra, és így jutottak el az emberekhez is.
A bubópestis ennek a bolhacsípésnek köszönhető, a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjedt, míg a szeptémiás formánál egy seben keresztül jutott a fertőzés a szervezetbe. Az első európai nagy pestisjárvány mintegy 50 millió ember életét követelte, amelyben maga I. Justinianus bizánci császár (525– 565) is megfertőződött 540 után.
A történelem során többször is felbukkant a halálos kór, ami olyan gyorsan pusztított, hogy a holttestek egy kupacban hevertek az utcákon, mert nem tudták elszállítani őket. A 14. században tetőzött a betegség, egyes becslések szerint legkevesebb 75 millió áldozatot követelt szerte a világon.
1894-ben a svájci Alexandre Yersin mikrobiológus egy hongkongi küldetésen fedezte fel a fertőzés kórokozóját. A pestis ellen teljesen védő vakcina a mai napig nem létezik, antibiotikumos kezeléssel igyekeznek kezelni a betegeket.
Kölcsey a himlő miatt vakult meg
A pestis mellett minden idők egyik legfertőzőbb megbetegedése a fekete himlő. Az ókortól egészen a 20. század végéig pusztított, a 18. századi Európában több mint 60 millió emberrel végzett. A himlő kizárólag emberről emberre terjedt, főleg cseppfertőzéssel vagy a fertőzött ember bőrének érintésével.
A rendkívüli betegségnek a tünetei között szerepelt a magas láz, a szédülés, majd a láz lecsillapodása után az egész testen megjelentek a fájdalmas kiütések, amik felhólyagosodtak és elgennyesedtek. Aki mégis felépült a fertőzésből, élete végéig magán viselte a kiütések miatt kialakult hegeket, többen megvakultak a szövődmények miatt.
Kölcsey Ferenc is a fekete himlő miatt vesztette el a látását a jobb szemén. Edward Jenner brit orvos 1796-ban fedezte fel a himlő elleni védekezést. Rájött, hogy ha valakit mesterségesen megfertőznek például a tehénhimlővel, ami egy gyengébb kórokozó az ember számára, akkor egész életében védett lesz akár a fekete himlővel szemben is. Jenner nevéhez fűződik az első védőoltás és a mesterséges immunizáció.
A WHO mégis csak 1980-ban jelentette be, hogy sikerült az egész földkerekségről kiirtani a hírhedt fekete himlőt.
Fiatal felnőtteket ölt a spanyolnátha
Az 1918–1920-ig tomboló spanyolnátha a világ eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. Közel 500 millió ember fertőződött meg, és mintegy 100 millió ember vesztette életét a kórban, többen, mint az első világháborúban. A járvány különlegessége az volt, hogy nem a gyerekeket és az időseket támadta meg, hanem a fiatal felnőttek között pusztított.
Az arizonai kutatók megállapították, hogy egy már létező H1 nevű emberi vírusba épült be egy madárinfluenza-vírus genetikai anyaga, az N1, mindez a járvány kitörése előtt 15 évvel. Az orvostudomány egyelőre nem talált megfelelő védőoltást a halálos kór ellen.
Ma már nem halálos a HIV-fertőzés
A tudósok szerint a több mint 36 millió áldozatot követelő HIV-járvány egyetlen embertől származott, akit egy csimpánz vére fertőzhetett meg 1920-ban. A majom által a férfiba került fertőzött vér mutáción esett át, és így alakult ki a HIV, amelynek egy konkrét betegsége az AIDS.
A fertőzés szexuális úton terjed, vagy a fertőzött vérével való érintkezéssel. 1983-ban azonosították az AIDS kórokozóját, a HIV az emberi immunhiányt előidéző vírus. Amint a szervezetbe jut, szaporodni kezd, és beépül a genetikai állományba.
A WHO becslése szerint a járvány kitörése óta több mint 75 millió ember fertőződött HIV-vel, de az orvostudománynak köszönhetően a HIV ma már nem jelent egyet a halálos megbetegedéssel. Modern terápiákkal hosszú évtizedekig megnövelhető a beteg élettartama, 2010 óta szedhetőek a biztonságos készítmények.
