Agatha Christie-t nem véletlenül nevezik a krimi koronázatlan királynőjének, hiszen élete során mintegy 80 elképesztően fordulatos detektívregényt írt színdarabjai és számos novellája mellett. Ő keltette életre a világhírű Hercule Poirot karakterét, de nélküle nem nyomozhatott volna Miss Marple sem a gyilkos gazemberek után. A világhír küszöbén történt azonban valami, amire máig nincs észszerű magyarázat.
Agatha 1912-ben ismerte meg élete szerelmét, Archibald Christie-t egy táncestélyen, akivel 1914. december 24-én házasságot is kötött. Szerelmük gyümölcse, Rosalind 1919-ben látta meg a napvilágot. A boldog családi idill azonban csak 1926-ig tartott, amikor az akkor 36 éves írónő férje bejelentette, hogy szeretőt tart. Agatha a veszekedést követve hirtelen felpattant karosszékéből, felment az emeletre, hogy puszit adjon az akkor hétéves kislányának, és szótlanul kilépett a házuk ajtaján. A hatalmas fájdalommal küszködő asszony beült a Morris Cowley márkájú autójába, és eltűnt férje szeme elől. Ekkor még nem sejthette senki, hogy az írónő csak 11 nap múlva kerül elő egy fürdőből, és nemcsak hogy az eltűnésére nem emlékezett, hanem arra sem, hogy mi a neve, és ki is ő valójában.
Az írónő eltűnése hatalmas port kavart szinte egész Angliában, maga a belügyminiszter utasította a rendőröket, hogy az összes emberüket vessék be a keresésébe. Nem sokkal később megtalálták Agatha autóját, természetesen üresen, elhagyatottan a Newlands Cornernél lévő vízesés mellett. A sajtó azonnal lecsapott az ügyre, hiszen az eltűnése és a körülmények is olyanok voltak, mintha csak az egyik detektívregényében írták volna meg. Még a The New York Times-ban is címlapra került az eset, hogy a világhírű írónőt több mint ezer rendőr keresi mintegy 15 ezer civil segítségével, valamint Anglia történetében először repülőgépeket is bevetettek az akcióba. Már több nap is eltelt, az angliai Scotland Yard is teljesen tanácstalan volt, hogy mit tegyen. Megkeresték Agatha két kollégáját, akik szintén zseniális detektívregényekkel szórakoztatták az olvasókat, így számítottak arra, hogy esetleg találnak valami felhasználható nyomot. Így történt, hogy maga Sherlock Holmes is bevetette magát, pontosabban a híres főhős kitalálója, Sir Arthur Conan Doyle, aki az egész ügyet természetfelettinek tartotta. Ezért egy médiumhoz fordult, akihez elvitte szeretett kolléganője egyik kesztyűjét, hogy ennek segítségével megtalálják. A próbálkozás sikertelen volt. A másik híres író, Dorothy L. Sayers az eltűnés helyszínét vizsgálta át, amit később az egyik regényében fel is használt.
Természetesen amatőr detektívek hada is ellepte a bűnügyi helyszínt, számos spekuláció került elő az írónő eltűnésével kapcsolatban. Egyesek szerint belevetette magát az egyik közeli forrásba, hiszen nem bírta feldolgozni férje hűtlenségét. Voltak, akik szerint maga Archibald Christie rendezte meg az egészet, hogy öngyilkosságnak tűnjön, valójában pedig ő végzett feleségével. De voltak, akik csupán egy nagyszerűen időzített reklámfogásnak gondolták, hiszen abban az évben jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság című regénye, amellyel elsöprő sikerekre számított. Egy biztos, az ekkor már híres írónő eltűnésével csak még nagyobb figyelmet kapott. A Guinness-rekordok Könyve szerint William Shakespeare és a Biblia után az Agatha Christie-könyveket adták ki a harmadik legnagyobb példányszámban a világon.
11 nap elteltével egy Harrogateban lévő fürdőből jelentkezett egy üdülő, aki szerint nem más pihenget ott, mint a híres krimiírónő, Agatha Christie. Férje és a rendőrség azonnal az említett épületbe sietett, ahol egyből kiderült, hogy nem a saját nevét, hanem férje szeretőjének a vezetéknevét használta a bejelentkezéskor. A rejtélyt tovább fokozta, hogy nem ismerte fel az aggódó férjét, de saját magáról sem tudta, hogy kicsoda. Természetesen ismét rengeteg magyarázat kapott szárnyra, egyesek szerint autóbalesetet szenvedett, és azért lett amnéziás, mások továbbra is tartották magukat ahhoz, hogy ez egy tudatos reklámfogás, és remekül játssza a szerepét az asszony. Az orvosoknak és a majdani életrajzírójának egészen más volt az elképzelése. Agatha életét számításba véve úgy gondolták, hogy egy úgynevezett fugaállapotba került az írónő, ami egy emlékezetkieséssel járó élettani szituáció. Legtöbbször ezt egy trauma váltja ki, de a mély depresszió hatására is előjöhet. Ez azt jelenti, hogy Agatha 11 napon keresztül egy transzszerű állapotban volt és semmit nem fogott fel a történtekből. Az írónőt hazavitték, ahol sikeresen felépült, majd újra megragadta tollát, és számos izgalmas regénnyel szórakoztatta az olvasóközönségét. Mivel nem bírta tovább elviselni férje hűtlenkedéseit, elvált tőle, majd nem sokkal később hozzáment Sir Max Mallowan régészhez.