Igazi csalólegenda lett az egyszerű szalámigyári munkásból, Hamrák Jánosból. A férfi piti csalóként kezdte, aztán bűnözői karrierje csúcspontján ellopta és eladta a Rottenbiller utca egész burkolatát.
Szalámigyáros, cseles csaló és cirkuszi mutatványos is volt az 1900-as évek elejének egyik híres magyar tolvaja és csalója, Hamrák János. A férfi több álnéven csalta végig Európát, még segítőit is meglopta, élete végéig nem tudott leállni a bűnözéssel, így neve mai napig a legendásan ötletes szélhámosai között forog közszájon.
A férfi már fiatal korában is mindenféle ravaszságon törte a fejét, elmondható róla: csalásra született. Hamrák ugyanis még csak iskolás volt, amikor elkövette első trükkös csínyét: a városháza óráját lopta el úgy, hogy iskolatársát szerelőnek öltöztette be, magát pedig órásmesternek kiadva azt hazudta: restaurálni viszik a műemléket. Ezután a fővárosba ment, ahol magát önkormányzati tisztviselőnek álcázva kenőpénzt csalt ki a Váci utcai boltosokból egy nem létező építkezésre.
Azonban karrierjének és legendájának fő pontja kétség kívül a Rottenbiller utca burkolatának eladása volt. A férfi olasz munkásokat fogadott fel, körbedeszkázta az utcát, és mindenkinek azt hazudta: a városvezetés kérésére szedik fel a burkolatot. Ezt aztán egy magánembernek eladta, majd lelépett. Végül pár hét után derült ki a csel, egy budapesti lakos ugyanis panaszt tett az elhúzódó munkák miatt az önkormányzatnál. Amikor kiderült a szélhámosság, Hamrák még két felfogadott munkását is meglopta, majd sógorához menekült, akit szintén kirabolt.
Innen meg sem állt Brnóig, ahol cirkuszi mutatványosnak állt, és a búr háborúból játszott jeleneteket, és Mr. Hungary néven híressé is vált. A végzet azonban őt is utolérte, de olyan módon, ahogyan a legendás csaló sem várta: egyik előadását ugyanis megnézte azoknak az olasz munkásoknak egyike, akiket még a Rottenbiller utcai csalására fogadott fel. A sértett olasz a műsor után azonnal szerzett egy plakátot Mr. Hungaryról, bekarikázta rajta a férfit, és fölé írta: ez Hamrák, majd elküldte a hatóságoknak.
Mikor lebukása a fülébe jutott, János végül maga jelentkezett a magyar rendőrségen, hogy ne kinti, hanem hazai cellában ülhessen. A sors fintora, hogy a legendás szélhámosnak, aki ekkor már mást sem akart, csak rácsok mögé kerülni hazai földön, alig sikerült lecsukatnia magát: három ügyész is elutasította letartóztatási kérelmét, mire Hamrák ügyvédet fogadott, akitől – a szakember legnagyobb döbbenetére – azt kérte, hogy intézze el, hogy végre leültessék.
Ez sikerült, két évet ült is, de szabadulása után sem tudott leállni, élete végéig csalásokból tengődött. Legendája azonban halála után is fennmaradt, az újságírók ugyanis egy alaposan kiszínezett, kikozmetikázott kultuszt emeltek a volt szalámigyáros csaló alakja köré.