Elváltak, gyermekre vágyók, gyógyulást remélők és zarándokok ezrei vándorolnak el minden évben Mátraverebélyre, ahol évszázadok óta csörgedezik a csodatévő forrás vize. Most, ezekben a járvány sújtotta, nehéz időkben pedig még nagyobb szükség van a csodákra.
Forrás: Bánkúti Sándor
Szinte testet-lelket átjáró nyugalom árasztja el az embert, ahogy megérkezik a szlovák határtól nem messze, Budapesttől alig száz kilométerre fekvő településre, Mátraverebély Szentkútra. Nemcsak hazánkban, de Európa-szerte ismerik, ugyanis az aprócska folyam már hosszú évszázadok óta nyújt reményt betegségből lábadozó, súlyos balesetben megsérült, elvált vagy meddő pároknak. Hiszen miután megízlelték a vizét, többen csodás gyermekáldásról, míg mások elképesztő gyógyulásról számoltak be.
Sokan gyalog érkeznek
Ottjártunkkor a hűvös idő ellenére is nagy volt a sürgés-forgás, a zarándokok családostul, barátokkal, de egyedül is érkeztek, hogy átvegyék a völgyben épült zarándokszálláson a szobakulcsaikat. Közülük volt, akiket a gyógyulás, másokat a csendes, a világ zajából kiszakadni vágyó elvonulás, de olyanok is akadtak, akiket a lelki megtisztulás vezetett a völgybe. A forrás mellett épült ferences kápolna őrzője, és a Szentkút őre, Orosz Lóránt atya elárulta: egész évben érkeznek hozzájuk az érdeklődők és a gyógyulni vágyók.
– Évente közel 150-200 ezren jönnek ide, közülük több ezren gyalog teszik meg a zarándokutat – mesélte a Vasárnapi Borsnak Lóránt atya. – Van, aki érdeklődőként, van, aki pihenni, más a vallási áhítatért, de legtöbben a kút vizéért érkeznek. Mi mindenkit ugyanolyan szeretettel fogadunk. Itt a kegyelmet nemcsak a kút, a víz és a szobor adja, hanem a természeti környezet, az erdő, a csend és a serkentő nyugalom is – mondta mosolyogva.
Gyűlnek a hálatáblák
A sétálók közül többen megerősítették: azért jöttek, hogy a lelkük végre megnyugodjon egy rövidke időre. A kúthoz azonban inkább konkrét céllal, például gyermekáldás vagy betegségből felépülés reményében vándorolnak ide.
– Kaptunk már visszajelzéseket különleges, csodás gyógyulásokról, miután ittak a kút vizéből. Még orvosi igazolást is hoztak erről. Sok pár pedig gyermekáldásért imádkozik – mondta az atya. Akiknek teljesült a vágya, általában hálatáblával köszönik meg a Szűzanyának, amelyet a szobor körül helyeznek el.
Több száz táblácska sorakozik már ott, és sokan rendszeres vendégekké válnak Szentkúton.
– Visszajönnek a csoda után gyertyát gyújtani, imádkozni vagy újra inni a vízből. Éjjel-nappal nyitva van a kút, így éjszaka is érkeznek – bólintott a szerzetes.
István, Csöpi és Edit Budapestről lelki gyakorlatra és természetesen a víz miatt jött, de közel 25 éve rendszeres látogatói a kegyhelynek.
– Már több évtizede járunk ide, most nagyobb társasággal, sűrű programokkal lelki gyakorlatra jöttünk – mesélték lelkesen.
Hozzátették: egy megtisztulással felér az itt töltött idő.
Megszólalt a néma fiú
A terület első csodája egészen a 13. századig nyúlik vissza, akkor a legenda szerint egy néma pásztorfiúnak jelent meg a szent helyen a Szűzanya. A fiú ezután kortyolt a hűs forrásból, és azonnal beszélni kezdett. Egy másik legenda Szent László királyunkhoz kapcsolódik, aki lándzsájával fakasztott vizet a sziklából. A mai napig aktív kút tehát már a török idők óta csábítja magához a zarándokokat. Akkoriban azonban leginkább remeték lakták a völgyet, a ferencesek később érkeztek, ők építették a kút mellett álló kolostort is. Amelyet ezután a történelem több évtizednyi hányatott sorsra ítélt: a világháborúk után a ferencesek helyét szénbányászok és katonák vették át, mígnem sok évnyi sodródás után a szerzetesek visszakapták, és 2006-ban kegyhellyé nyilvánították. Azóta folyamatosan, lankadatlan energiával fejlesztik a területet: mára saját internetes applikációja is van, amely a zarándokokat segíti eligazodni, emellett a miséket interneten is követni tudják a hívek.
– 2013-ban uniós pályázaton nyertünk, de most további fejlesztéseket és bővítéseket tervezünk, hogy még gyermekbarátabbá tegyük, például játszóterekkel – zárta az atya.
