Tempfli László 2007 óta többször teljesítette a Budapest–Bamako ralit, az idei volt az első év, amikor más programot szervezett. Az afrikai kalandot azonban keresztülhúzta a koronavírus-járvány.
Tempfli László tavaly ősszel konténerben eljuttatta terepjáróját Dél-Afrikába, és január végétől onnan vezetett a barátainak expedíciót Namíbiába, Botswanába, Zimbabwéba, Angolába. Amikor ennek vége lett, egyedül folytatta útját a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Gabonba, majd Kamerunba, ahol öt nap múlva csatlakozott hozzá egy ismerőse.
– A koronavírus miatt ott kerültünk bajba – mesélte a Borsnak a győri férfi.
– Az embereken nem nagyon látszódott, hogy pánikban lennének, jöttek-mentek, legfeljebb egy kicsit kevesebb autó volt az utakon. Előfordult, hogy amikor megláttak minket, többen elfutottak, vagy egymást ijesztgették velünk, mert az terjedt el, hogy a fehér emberek hozzák be a vírust. Huszonkét napot töltöttünk kint. Amíg az ismerősömre vártam, lementem az óceánhoz lazulni, internetezni és rasztákkal pecázgatni, a barátommal pedig körbeutaztuk az országot. Elmentünk egy helyi király rezidenciájára, hogy találkozzunk vele. Mindennap fél kilenckor audienciát tart, és üdvözöl mindenkit. Volt egy palotaszerűsége, ahol egy külön kiállítóhelyiségben ott voltak a koronázás kellékei: a korona és a trón. Kiderült, hogy a király kiment a piacra vásárolni és üdvözölni a népét, de aztán szerencsénkre visszajött, találkoztunk vele, és le is jattoltunk.
Lászlóék március utolsó harmadában indultak volna tovább Gabon felé, de egy nappal előtte lezárták a határt.
– Nem volt mit tenni, visszatértünk a közel négyszáz kilométerre lévő Yaoundéba, Kamerun fővárosába, és a külügyminisztérium honlapján kértünk a nigériai székhelyű konzultól védelmet. Kaptunk segítséget, mondták, hogy a kimenekítésünket a németek fogják intézni. Pár nap múlva a németek rákérdeztek, hogy biztosan el akarunk-e jönni, mert vannak, akik inkább maradnak, amire mi természetesen azt mondtuk, hogy jönnénk.
– Tizenegy nap múlva megmondták, hogy mikorra kell kiérnünk a repülőtérre, ahol német katonák vártak minket, és felszállhattunk a repülőre, amivel Brüsszelben landoltunk. Az a hír terjedt el, hogy ott két hétig karanténban leszünk, de csak lázat mértek, és mehettünk egy szállodába. Onnan Bécsig repültünk, majd Bécsből már vonattal jöttünk Magyarországra, és a határon megkaptam a kéthetes kötelező karanténban tartózkodási felszólítást – mondta László, akinek a Toyota Land Cruisere Kamerunban egy apartman parkolójában várja, hogy a gazdája valamikor érte menjen és folytassa az afrikai túrázást.
