Emberségből jeles: 173 év után rótták le adósságukat az írek a koronavírustól szenvedő indiánoknak
Az észak-amerikai Utah, Arizon és Új-Mexikó államokban élő navahó indiánok közül már 41 áldozata van az új koronavírusnak és járvány terjedését az amerikai őslakosok körében az is segíti, hogy például a navahók körülbelül 40 százalékának nincs otthon vezetékes vize, illetve még az USA délnyugati felén tomboló aszály is nehezíti életüket.
A navahó és hopi családok éppen ezért egy internetes közösségi kampányba kezdtek, hogy legyen elég pénzük palackozott vizet vásárolni. Rövid idő alatt közel 1,2 millió eurót (420 millió forintot) sikerült összegyűjteniük a rászorulóknak, és az adományok nagyon-nagy része meglepő módon az óceán túloldaláról, Írországból érkezett. Hogy miért? Erre a választ a történelem adja meg.
1820 és 1870 között mintegy 2 és fél millió ember telepedett át Írországból az Egyesült Államok területére. Az évszázad közepén a burgonyavész nyomán kialakuló „Nagy éhínség” Írországra is lecsapott, amiben alig néhány év alatt több mint egymillió ember vesztette életét. Az éhező íreket a világ sok pontjáról segítették, köztük az 1830-ban lakóhelyükről ki- és áttelepített csaktó indiánok is, akik 170 dollárt – mai értéken számolva mintegy 5 ezer dollárt – adtak össze azoknak a tőlük több ezer kilométerre élő írekeknek, akikről korábban valószínűleg nem is hallottak még. A csaktók ajándékának emléke a mai napig él Írországban, Middleton városában egy látványos emlékmű hirdeti a két távoli nép barátságát.
Az 1847-es adakozás után 173 évvel az írek úgy látszik, visszaadták a segítséget, és sok felajánló adományához oda is írta, hogy az ír történelem soha nem felejti el a csaktók és a navahók nagylelkűségét, így természetesnek vették, hogy most a bajban ők segítenek az indián törzseken.
(via)
