Egyre több biztató hír érkezik a külföldi vakcinagyártóktól. A német–amerikai vakcina és az orosz vakcina is az év végén, jövő év elején hazánkba kerülhet. A Ripost annak járt utána, hogy miben különbözik a két oltóanyag.
A koronavírus ellen a vakcina jelenti a megoldást – mondják szakemberek, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 100-nál is több kutatást tart számon. Ezek közül a Pfizer és a BioNTech vakcinája a gyártó szerint 90 százalékos hatékonyságú, míg az orosz Szputnyik V. a hat hónapos III. fázisú klinikai tesztelés félidejénél 92 százalékos hatékonyságot mutat.
Tartós védettséget ígér a német–amerikai vakcina
A Pfizer és a BioNTech vakcinájának működéséről Karikó Katalin kutató mesélt a Ripost-nak, akinek amerikai kollégájával közösen jegyzett szabadalma alapján készült az oltóanyag.
– A vakcinában lévő mRNS a vírus tüskefehérjéjét kódolja. Tehát a beoltott ember sejtjei először elkészítik a vírus fehérjéjét az mRNS-ről, majd ellenanyagot készítve reagálnak a vírus fehérjéjére. Vagyis, mind a vírusfehérjét, mind az ellenanyagot az emberi test készíti. Ezt hívják aktiv immunizálásnak. Mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja „emlékezősejtként” túlél, ezért a védettség tartós – közölte a magyar kutató, aki hozzátette: amint lehet, önmagát és a családját is beoltatja a 90 százalékos hatékonyságú vakcinával.
Gént rejtő vírussal oltanak az oroszok
Az orosz Szputnyik V. névre keresztelt oltóanyagnál a kutatók egy úgynevezett hordozóvírusba (ami nem koronavírus) bepakolják a tüskefehérje-termelésért felelős gént. Miután ezt a szervezetbe juttatják, egy speciális fehérje termelődik, ami kiváltja az immunválaszt, vagyis védettséget ad.
Speciális tárolást igényel az egyik, nálunk készülhet a másik
A német–amerikai oltóanyagban található mRNS nagyon sérülékeny, ezért mínusz 70–80 fokon kell tárolni, illetve szállítani. Ezért speciális szállítócsatorna-útvonalakat terveztek meg Európa-szerte. A különleges tárolás miatt ezt a vakcinát nem a háziorvosi rendelőkben, hanem kitelepített oltóközpontokban adják majd be.
Az orosz vakcina mínusz 12–18 fokon tárolható, ráadásul nem kizárt, hogy egy magyarországi influenzavakcina-gyártó központban is előállíthatják majd. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt az M1 csatornán, hogy még novemberben mintát kaphatunk az orosz oltóanyagból a laborvizsgálatokhoz, majd decemberben klinikai teszteléshez kisebb, januárban pedig nagyobb mennyiség érkezik Magyarországra az orosz vakcinából.
