Bár a mutáció szó a szakemberek szerint nem ördögtől való dolog, a legtöbbekből félelmet vált ki. Egy azonban ma biztos: egyelőre nem tudni olyan vírusmutációról, ami veszélyesebb lenne az emberre, mint az eredeti vírustörzs.
Forrás: AFP
Már a vírus első hullámában is sokan rettegtek a vírusmutációktól, azonban ez a második hullámra csak még tovább fokozódott. Az eddigi legelterjedtebb mutáció az, amit a dániai nyércekben mutattak ki, ennek a híre futótűzként terjedt az interneten. A hír az egész világot bejárta és már mindenki azon izgult, az oly rég várt vakcina talán hatástalan lehet az újonnan megjelenő vírus ellen. Hogy mit is jelentenek pontosan a vírusmutációk és van-e okunk az aggodalomra, arról dr. Rusvai Miklós virológust kérdezte a Bors.
Azonosítható minták
Azonosítottak már be Magyarországon is olyan vírustörzset, ami idehaza mutálódott.
– Ezek nem jelentős változások, de kimutathatók. A virológia úgy működik, mint a kriminalisztikában a DNS-vizsgálat. Egyedileg tudjuk azonosítani a vírusokat, jellegzetességeik alapján az is megállapítható, hogy honnan érkeztek hazánkba.
Rusvai Miklós szerint ezek a vírusminták nem csak most értékesek, hiszen a jövőben is a tudomány segítségére fordíthatók.
– A spanyolnátha idején az akkor eltett vírustörzsek utólagos vizsgálatával tudtuk megállapítani azt, hogy a járvány Amerikából indult ki és azt is, hogy pulykafarmokról került át az emberekre. Reméljük, ezeknek a mintáknak is sokat köszönhet majd a tudomány.
Rusvai Miklós szerint a helyes táplálkozás, testmozgás és az alapvető higiénés szabályok betartása a legfontosabb.
Embertől kapták el
A szakemberek még júniusban észlelték, hogy nyércek között terjed a koronavírus, ezért vizsgálni kezdték a farmokat. A vizsgálatok alapján azt tapasztalták, más állatfajjal szemben a nyérc embereket is képes megfertőzni.
– A vizsgálatok alátámasztották, hogy a nyérc farmokon dolgozó emberek, a nyércek által ürített vírustól fertőződtek meg, ráadásul tizenkét esetben speciális új mutációt észleltek az em-berekben, ami a nyércekben alakult ki – magyarázta a Borsnak dr. Rusvai Miklós virológus.
– Az történt, hogy az ember megfertőzte a nyérceket, a nyércek pedig egymás között adták át a vírust, miközben mutálódott és bizony, visszakerült az emberekre. Tizenkét ilyen esetről van tudomásunk, melyek közül hét esetben biztos, hogy nyérctől ered a vírus, öt esetben pedig nem kizárt, hogy a mutálódott vírust ember adta tovább embernek – fűzte tovább a szakember.
A virológus szerint ez a vírusmutáció csak kis mértékben csökkentheti a vakcina hatékonyságát.
A vírusmutáció során az a fehérje változott meg a vírusban, amelyik ellen az ellenanyagok termelődnek, ami legrosszabb esetben is csak csökkenti a védelmet.
– Nem kell most csókolgatni az állatokat sem, de semmi esetre sem kell megszabadulni tőlük – zárta a virológus.
Mikor lehet veszélyes?
Az mára bizonyított, hogy a menyétfélék igen fogékonyak a vírusra, azt azonban nem lehet tudni, hogy miért.
– Ezek a mutációk inkább a tudomány számára fontosak, nem kell tőlük félni. A nyércek legyilkolásával kapcsolatban rengeteg jogi vita folyik és én is azt gondolom, nem egy iparág ellehetetlenítése és az értelmetlen gyilkolás az első lépés. Ha a vizsgálatok igazolják, hogy a farmokon élő állatok elpusztítása indokolt, akkor természetesen ez a lépés elkerülhetetlenné válik – tette hozzá dr. Rusvai, aki szerint a lakosság szempontjából kétféleképpen lehet veszélyes egy mutáció.
– Egy mutáció csak akkor lehet veszélyesebb, mint az eredeti vírustörzs, ha a vírusnak megváltozik az antigenitása, vagyis nem véd az új mutáns ellen vagy fokozódik a kórokozó-képessége. Természetesen ez mindig benne van a pakliban, hiszen ez ellen nem lehet védekezni. Az, hogy az elmúlt 100 évben nem volt pandémia, csak a szerencsének köszönhető. Előfordulhat, hogy a közeljövőben felüti a fejét egy új vírus, de az sem kizárt, hogy újabb száz évet kell várni egy világjárványra– mondta a Borsnak a szakértő.
