Szilvia nemrég még eltúlzottnak tartotta a veszélyt – Szüleit egy nap különbséggel ragadta el a vírus

Szilvia elismeri, hogy korábban túlzásnak tartotta a maszk folyamatos viselését, az emberek félelmét, most azonban sajnos saját bőrén tapasztalja meg a valóságot.

Egy hete veszítette el édesapját, a 75 éves Ferencet és édesanyját a 73 éves Jolikát. Az asszony könnyeivel küszködve – a hatvani kórház koronavírus-osztályán lábadozva – mesélte el az elmúlt hetek kálváriáját a Borsnak.

Hasonló tünetek

– Mindannyian megkaptuk az influenza elleni védőoltást, így mikor édesapám rosszul érezte magát, arra gondoltunk, a vakcina dolgozik benne – fogott bele a család tragikus történetébe Szilvia, aki egy fedél alatt élt a szüleivel.

– Két nap múlva édesanyám is hasonló tünetekre panaszkodott – láz, végtagfájdalom, torokfájás –, és édesapám állapota is romlott, már alig tudott enni, fájt mindene. Újabb két nap múlva nálam az összes COVID-tünet jelentkezett, így anyukám értesítette a háziorvost, aki PCR- tesztet kért – emlékezett vissza Szilvia.

A mintavételt követően Ferenc állapota olyan súlyossá vált, hogy azonnal mentőt kellett hívni.

A mentőben beigazolódott a COVID-gyanú, akkor apu már komoly légszomjjal küzdött, így azonnal kórházba szállították. Nem akart menni, attól félt, hogy nem jut már ki a kórházból. Másnap reggel újabb szirénázó mentő jött, akkor édesanyámat és engem is bevittek.

„Anyu is elment” 

Ferencet a kórház második emeletén kezelték, ott, ahol a súlyosabb eseteket látják el.

– Apu először oxigénmaszkot kapott, ekkor még beszéltünk is telefonon. Azt mondta, jobban van. Sajnos ekkor hallhattam utoljára a hangját – fakadt könnyekre Szilvia. – Miközben aput gépre tették, anyunak is súlyosbodott az állapota, így őt is felvitték a második emeletre, ahol azonnal lélegeztetőgépre került. Ami ezek után jött, azt senkinek nem kívánom. Mivel a nővérem tartotta a kapcsolatot az orvosokkal, ő értesített róla, hogy édesapám elhunyt. Még fel sem ocsúdtam, mikor másnap újabb telefont kaptam: anyu is elment – mondta megtörten Szilvia, aki több napra olyan sokkos állapotba került, hogy nem tudtak vele beszélni a testvérei.

Lassú a gyógyulás

Szilvia már három hete pozitív, kedden kezdett el végre kicsit jobban lenni.

– Végre elmúltak a rettenetes kínjaim, a hát- és fejfájdalmam, égő érzés a mellkasban, a zihálás, érzem, hogy lábra fogok állni! Hosszú lesz az út úgy a testi, mint a lelki felépülésig, de szerencsés vagyok, mert fantasztikus testvéreim vannak, akik mindenben segítenek.

Szilvia azért osztotta meg az országgal a család fájdalmát, hogy megmutassa, mire képes a koronavírus.

„Betartottuk az alapvető szabályokat, de én nem hittem benne, hogy ez az alattomos vírus bekerülhet a családba. Mindenkit arra kérek, tegyen meg mindent mások és saját maga védelme érdekében!”