10 évvel ezelőtt még nem lett volna esély ilyen gyorsan kifejleszteni a koronavírus-vakcinát

– Svájcban, Indiában és Kanadában az oxfordi vakcina, Kínában, Bahreinben és az Egyesült Arab Emirátusokban két kínai, Oroszországban a Sputnik kapott vészhelyzeti engedélyt, illetve India is fejlesztett ki saját vakcinát, aminek saját nemzeti engedélyt adtak. Ezek közül jelenleg a legtöbb forrás szerint az amerikai a legmegbízhatóbb, ezért várhatott ki Magyarország is erre az oltóanyagra – mutatott rá dr. Rusvai Miklós virológus professzor.

Azt, hogy ilyen gyorsan elkészültek a biztonságot nyújtó vakcinák, a vakcinafejlesztés nagy elődjeinek és az elmúlt évtized felfedezéseinek köszönheti a világ.

– Tudományos horderejűek az elmúlt 10 év genetikai és génsebészeti eljárásai, ezeknek köszönhető a mai modern vakcina. Például az, hogy az mRNS vakcina alkalmas lesz az immunizálásra,  vagy az, hogy elő tudunk állítani átalakított vírust, ami alkalmas lesz a védekezésre. Ezek azok a felfedezések, amik lehetővé tették a mostani vakcinák kifejlesztését.

Persze a nagy elődök is kellettek ahhoz, hogy a tudomány 2020-ra idáig eljusson.

– 200 évvel ezelőtt Jenner tette le a vakcinázás alapjait, aki nélkül nem tartana itt a világ. Ő az, aki nagy sikerrel használt emberek immunizálására fekete himlő ellen tehén himlő vírust. A másik fontos felfedezés James Watson és Francis Crick nevéhez fűződik, akik felfedezték a DNS-t, vagyis az örökítőanyagot, ami a mostani modernebb vakcinák készítésének alapja – zárta a virológus, aki szerint ez mind-mind megágyazott annak, hogy 2020-ban ennyire gyors tempóban tudott reagálni a tudomány egy ilyen mértékű világjárványra.