Kétség kívül mutatós, bőségesen túléli még a karácsonyt is és egyre többen választják ezt, ám egyáltalán nem való otthonra a grincsfa!
Forrás: AFP
Ahhoz, hogy megértsük, miért is nem való otthonra a grincsfa, nézzük először az eredetét.
Az agraroldal.hu gyűjtéséből kiderül, az alapsztorit 1957-ben írta meg Dr. Seuss, azaz Theodor Seuss Geisel német származású amerikai író. A mesebeli zöld, szőrös lény utálja a karácsonyt egy gyerekkori félresikerült ajándék miatt, majd el is határozta, hogy ellopja a karácsonyt.
Később egy kislánynak sikerül rábeszélnie, hogy töltse a családjával az ünnepet, ám a városuk polgármestere egy borotvát ad neki ajándékba. Naná, hogy a Grincs dühbe gurul és bosszút forral kifalvi Kik városka lakói ellen. El is lopja az összes karácsonyfát, karácsonyi dekorációt, égőket, ajándékokat, de gonosz terve még sem sikerül, mert a városka lakói akkor is tovább ünnepelnek és énekelnek, hiszen a Karácsony nem a tárgyakban, hanem a szívekben él. Ezt az összetartást és szeretet még a Grincs sem tudja száraz szemmel végignézni, végül meglágyul a szíve, és egész Kifalvát vendégül látja a barlangjában, ahol ő maga vágja fel a pecsenyét az ünnepi asztalon.
A legtöbben mégsem a könyvből, hanem valószínűleg a 2000-ben készült, Ron Howard által rendezett, Jim Carrey főszereplésével készült nagysikerű filmből ismeri a Grincs történetét. A legkisebbeknek pedig a 2018-as animációs film juthat eszükbe.
Mivel mindkét film sok látogatót vonzott a mozikba és sokan szeretik is a zöld lényt, egyre többen vannak itthon is, akik fenyőfa helyett grincsfát állítanak. Tudják, ez az, az általában virágkötészetekben kapható fácska, amit ágakból kötnek, a vége pedig lefelé hajlik. A grincsfa csócsára általában csengőt, masnit akasztanak.
A grincsfa bár kétség kívül mutatós, negatív szimbólumokkal van tele. Az alakja egy gúzsba kötött fenyőt idéz, ami azt jelenti, a bűn megkötözi elkövetőjét, mint a Grincset a karácsony utálata. A hegye nem felfelé néz és Istenre mutat, hanem lefelé lóg, vagyis a földre, egyes értelmezések szerint egyenesen a pokolra.
Idehaza általában zsurlóból kötik, ami egyrészt hagyományosan negatív növény, egyes mesékben még a negatív szereplő neve is Zsurló, másrészt a téli zsurló súlyosan, az óriás zsurló enyhén mérgező. A grincsfán hagyományosan sem fényfüzér, sem gyertya nincsen, ami szintén a komorságot sugallja.
Megéri? Aligha.