Karácsony után kezdik meg a vakcina beadását hazánkban. Első körben az egészségügyiek szerzik meg a védettséget. A szakértő szerint az lenne az ideális, ha minden kórházi dolgozó beoltatná magát.
Forrás: AFP
Első körben ötezer adag érkezik
December 27-én vagy 28-án kezdődhet a koronavírus elleni oltások beadása,
első körben ötezer, majd folyamatos szállítással 35 ezer embernek elégséges mennyiség érkezik hazánkba. Elsőként a egészségügyi dolgozókat oltják be a Dél-pesti Centrumkórházban, illetve a megyei kórházakban – ismertette Müller Cecília országos tisztifőorvos.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő már megkezdte a koronavírus elleni vakcina igényfelmérését, annak érdekében, hogy a frontvonalban helytálló egészségügyisek elsőként részesülhessenek az oltóanyagból. Először az aktív és krónikus betegeket ellátó egészségügyi intézményekből lehet jelentkezni 2020. december 22-ig, majd folyamatosan bővül a kör. A kormány senkit nem kényszerít arra, hogy beadassa magának a vakcinát. De felhívják a figyelmet arra, hogy a járvány lassítása érdekében az lenne a legjobb, ha minél többen kérnék. Ezzel nemcsak a magukat, de a betegeket is védenék a kórházi dolgozók.
Azzal tisztában kell lenni, hogy
nincsen még a világon olyan oltóanyag, ami százszázalékos védettséget adna.
De minél többen oltakozunk, annál nagyobb védelmet fog élvezni a környezet is. Egy hatvanszázalékos átoltottság esetén jelentősen lassítani lehet a járványt.
2021 végéig még kell hordani a maszkot
A védettség állapota a második oltást követően egy héttel alakul ki. A legfrissebb számítások szerint
a vakcina és a folyamatos védekezés ellenére is 2021 végéig szükségünk lesz még a maszkokra.
A hazai szakértők szerint sokan lesznek, akik nem kérik majd az oltást, még az egészségügyi dolgozók közül sem. Pedig az lenne az ideális, ha ebben a szférában mindenki élne a vakcina nyújtotta védettséggel. Ezzel nemcsak önmagát védi, hanem a beteget is, akit kezel, akivel személyes kapcsolatba kerül. Fokozott kockázatot vállal az az orvos, ápoló, aki elutasítja az oltóanyagot. A virológusok úgy vélik, hogy nem a kor számít abban a kérdésben, hogy kinek mennyire lesz hatásos a vakcina, mennyire lesz védett, hanem az, hogy a szervezet milyen immunállapotban van. Az biztos, hogy a 16 év alatti gyermekeket nem oltják be.
Amerikai csatorna forgat a tudósról
Hatalmas népszerűségnek örvend a Philadephiában élő Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült az a Pfizer–BioNTech vakcina, ami komoly áttörést jelent a világjárvány elleni védekezésben. A biokémikusnak meggyőződése volt, hogy a hírvivő RNS-t (mRNS) betegségek elleni küzdelemre is fel lehet használni, s bár hatalmas ellenszélben kellett dolgoznia, mert sokan nem hittek benne, neki lett igaza. A magyar csodakutatóról most a CNN dokumentumfilmet forgat, mindenkivel szeretnék megismertetni életútját. Karikó Katalin harmincéves volt, amikor Szegedről belevágott a tengerentúli kalandba, Amerikába ment. Itthon eladták a kocsijukat az új élet reményében, az érte kapott 1200 dollárt kislányuk macijába varrták, nehogy elvesszen, elvegyék. Kint hamar feltalálta magát, a Temple Egyetemen kezdett dolgozni, majd saját kutatásokba kezdett. A BioNTech gyógyszercégnél egyébként évek óta több magyar származású kutató dolgozik, a legismertebb közülük a tudósnő. Kutatásai tudományos áttörést, egyben a világhírnevet is elhozták számára, így nem meglepő, hogy szakmájá-ban sokan vélik úgy, Nobel-díjat kaphat hamarosan.
