Nincs nyugati vakcina: a Pfizer elsőként az Egyesült Államokba és nem az Európai Unióba szállít
Magyarország eddig 12 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot kötött le három gyártónál 36 milliárd forint értékben: az oxfordi AstraZenecánál, az amerikai Janssen Pharmaceuticánál és a Pfizernél. Ez utóbbi vállalat azonban közölte, hogy elsőként az Egyesült Államokba és nem az Európai Unióba szállítanak - erről Gulyás Gergely is beszélt már a kormányinfón.
Az elmúlt hetekben a baloldali ellenzék összehangolt támadást indított az orosz gyártású koronavírus elleni vakcinával szemben. Pedig az oltóanyagból egy kisebb mennyiség már érkezett is Magyarországra azért, hogy a hazai hatóságok megvizsgálhassák, hogy az biztonságos és hatékony-e. Az orosz kormány emellett azt is lehetővé tette, hogy magyar orvosok és szakemberek a helyszínen tanulmányozhassák az oltóanyag előállítását.
Ezzel szemben az európai, illetve európai és amerikai együttműködésben fejlesztett három védőoltás magyar piacra kerülésével kapcsolatban egyre több a kérdőjel.
Korábban Szijjártó Péter azt mondta, sok helyen fejlesztenek oltóanyagot „tőlünk Keletre és tőlünk Nyugatra is”, és egyelőre nem tudni pontosan, mikor melyik vakcina áll majd nagy számban rendelkezésre. Éppen ezért a magyar emberekkel szembeni felelőtlenség lenne, hogy ha valamelyik lehetőségről lemondanának. Kijelentette, hogy nem engednek semmilyen gyógyszeripari, üzleti lobbinak, akkor sem, ha politikusokat bérelnek fel akár itthon, akár Brüsszelben, akár máshol.
– Minden lehetőségen rajta tartják a szemüket, mert ez a magyar emberek érdeke – mondta. Hozzáfűzte, Magyarországon csak azt a vakcinát lehet használni, amelyet a magyar hatóságok biztonságosnak és hatékonynak tartanak, amelynek a használatára megadják az engedélyt.
A Pfizer Amerikába szállít először
Az amerikai Pfizer gyógyszergyár és német partnere, a BioNTech által előállított vakcina esetében fennáll a lehetősége annak, hogy a készleteket inkább az Egyesült Államok részére adják el – jelezte a kockázatot november 18-án Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója. Az USA már júliusban jelezte előzetes igényét a cég felé százmillió dózis oltóanyag beszerzése és ötszázmillió adag opcionális lekötése érdekében.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte, hogy ha a gyártó a részhatáridőket nem tartja be, akkor ötven százalék előleget fizet vissza, abban az esetben azonban, ha a végleges határidőre – ami 2021. november 15. – se szállít, akkor az előleg teljes összegét vissza kell fizetnie.
Egy másik ígéretesnek tűnő vakcinafejlesztés a Janssen Pharmaceutica nevéhez kapcsolódik, ám a szintén amerikai Johnson & Johnson cég tulajdonában álló gyógyszercég szerződésében foglaltak szerint az első lehetséges szállítási időpontjuk 2021 második negyedéve.
Legutolsó információk szerint az AstraZeneca is csak 2021 első negyedévére tervezi az oltóanyag szállítását, ám jelentős bizonytalanságot okoz, hogy kiderült, a brit-svéd gyógyszeripari cég és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-oltásának klinikai vizsgálata során a tesztalanyok – gyártási hiba miatt – csak a szükséges dózis felét kapták meg. Ennek ellenére az AstraZeneca arra hivatkozik, hogy még így is hetvenszázalékos a vakcina hatékonysága.
Egyre többen felvetik azonban, hogy a vállalat ezt az arányt úgy mutatta ki, hogy szelektált az eredmények között, a vizsgálatban részt vevők között pedig nem voltak 55 évnél idősebbek.
Tehát, amennyiben az AstraZeneca nem tudja tisztázni a vádakat, a klinikai vizsgálatok megismétlésére lesz szükség, ami késleltetheti az oltóanyag engedélyezését.
