A csomagolás sokkal több és fontosabb annál, minthogy pusztán tároljon egy terméket.
Forrás: Pexels
A csomagolás az első, amit meglát egy vásárló egy boltban, és mint rögtön kiderül, a csomagolás alapján másodpercek alatt véleménye is lesz az adott termékről. A csomagolásnak ráadásul nemcsak ebben van rendkívül fontos szerepe, nemcsak vonzóvá kell tennie egy terméket, hanem óvnia kell a károsodásoktól is, amiket okozhat az időjárás, a szállítás, az átvételek, a kezelés is. Ahhoz képest, hogy nap mint nap mennyi csomagolással találkozunk, és milyen fontos hatása van az életünkre, meglepően keveset tudunk róluk. Most összeszedtünk néhány komolyabb és komolytalanabb, de mindenképpen meglepő tényt velük kapcsolatban.
1. A csomagolás 50 árnyalata
A csomagolások mindenhol ott vannak, szinte észre sem vesszük. Ha egy pillantást vetünk az íróasztalunkra, vagy szétnézünk otthon, hirtelen akár ijesztő is lehet, hogy mindenhonnan csomagolások néznek vissza ránk. Csomagolások között matatunk, amikor a reggelihez készülődve a hűtőnkben turkálunk, a csomagolást ragadjuk meg, hogy levegyük a polcról az üdítőt, és a csomagolásokat bámuljuk, amikor az automata előtt állunk, hogy uzsit vásároljunk néhány százasért. Kész szerencse, hogy mások már elvégezték a matekot, és kiszámolták, hány csomagolást érintünk egy átlagos napunkon. Ki mennyit tippelt? Ők arra jutottak, hogy átlagosan 50 csomagolással van dolgunk.
2. Amikor a kávé illata megcsap
Ha már a reggeli kávézás szóba került, az instant kávék csomagolásával kapcsolatban is kering egy érdekes sztori. Egy felmérés szerint az őrölt kávé illata az egyik legörömtelibb, legfinomabb illat a világon. Ezzel tuti sokan egyetértenek. Hát ki ne imádná az érzést, amikor reggel felnyitja az üveget, és belengi az egész lakást a friss kávé illata. Makacsul tartja magát a pletyka, hogy erre már régen rájöttek a gyártók is, ezért frissen őrölt kávé-aromát fújnak a dobozok vagy üvegek tetejére, hogy biztosan megszédítsenek az illattal. A sok neten olvasható infóval ellentétben ez állítólag nem is teljesen valótlan.
3. A hét másodperces szabály nyomában
Mindenki tudja, milyen fontos az első benyomás. Azt viszont kevesebben tudják, mennyi idő alatt születik meg ez a bizonyos első benyomás. A Forbestől a Business Insiderig mindenhol azt írják, hogy egy találkozó első hét másodpercében eldől, kire milyen hatással vagyunk. Ebben a hét másodpercben végigmérjük a másik arckifejezését, ráérzünk a kézfogására, felmérjük a tekintetét, a tartását, a beszédét. Cikkek százai foglalkoznak azzal, hogyan használjuk ki legjobban ezt a rövidke időt, és tegyünk egy állásinterjún vagy egy üzleti találkozón minél jobb benyomást a másikra. Kutatások szerint ugyanúgy hét másodperc alatt döntünk termékekről is - mi más, mint a csomagolásuk alapján. Ezek után nem meglepő, mekkora energiát fektetnek cégek abba, hogy a csomagolások minél meggyőzőbbek legyenek. Tudtad például, hogy a fekete a hatalom és befolyás színe, a piros a tettrekészség és magabiztosság színe, a kék pedig a kiegyensúlyozottság és biztonság színe?
4. Mindenki kedvence, a buborékfólia
Ki ne imádta volna gyerekkorában kipattogtatni a buborékokat a fóliákban? Ki imádja még most is? Emiatt senkinek nem kell szégyenkeznie, megnyugtathatunk mindenkit, a maga pofonegyszerű módján ez valószínűleg mindig szórakoztató marad. A buborékfóliát két amerikai, Alfred Fielding és Marc Chavannes találta ki még 1957-ben. Az ötletük az volt, hogy összeragasztottak két zuhanyfüggönyt, amik között buborékokat alakítottak ki, és megpróbálták a találmányukat tapétának eladni. Csakhogy tapétaként senkit nem érdekelt a dolog. Nem jött be, nem baj, megpróbálták az üvegházak borításaként is értékesíteni. Ez sem vált be. Csak a harmadik ötletük volt, hogy csomagolóanyagként kéne árulniuk. Nem sokkal később egy nem túl nagy cég, bizonyos IBM érdeklődni kezdett a dolog iránt – a többi pedig már történelem.
5. De miért 0,75 literesek a borosüvegek?
A borosüvegeket állítólag a 18. században kezdték használni, de egy darabig még nem egységesítették a méretüket. Több verzió is létezik hivatalos űrmértékük kialakulásáról. A romantikusabb történet szerint azért lettek 0,75 literesek a palackok, mert az üvegfúvó mesterek általában ekkora üvegeket tudtak fújni egy levegővel. Egy kicsit földhözragadtabb, de legalább ilyen szórakoztató magyarázat az, hogy bár a franciák és az angolok rettenetesen utálták egymást, és állandóan háborúztak egymással, az angolok ettől még nagyon szerették a francia borokat, amiket valahogy el kellett szállítani hozzájuk. Mivel különböző mérési rendszert használtak, hosszas tanakodás után megegyeztek, hogy mindenkinek az a legjobb, ha 750 milliliteres üvegekben szállítják a borokat, mert így tudják leghelytakarékosabban elrendezni az üvegeket az akkoriban bevett dobozokban, melyekben 12 is elfért a palackokból.
6. Kemény kihívója lett a műanyag palacknak
Ami egykor csodának tűnt, mára a föld egyik legszennyezőbb anyagává vált. Világszerte minden percben egymillió műanyag palackot vásárolnak, ami évente körülbelül 500 milliárd PET-palackot jelent. A Csendes-óceánon úszó szemétsziget felszíne a számítások szerint 1,6 millió négyzetkilométer, azaz háromszor akkora, mint Franciaország területe. A National Geographic adatai szerint a tengerekben található műanyaghulladék harmadát ezek a műanyag palackok teszik ki. Hogyan lehetséges ez? Hát úgy, hogy a műanyaghulladék 91 százalékát nem hasznosítják újra, hanem megy a szemétdombra, ahol legjobb esetben is csak 400-450 év alatt bomlik le. 1974-ben egy főre még csak kétkilónyi műanyaghulladék jutott. Ez a szám napjainkra 43 kilóra ugrott. Egy 2018-as kutatás szerint eddig 8,3 milliárd tonna műanyagot állítottak elő, amiből 6,3 milliárd sima szemétként végezte. Ha ilyen ütemben növekszik a műanyagfelhasználás, számítások szerint 2050-re 12 milliárd tonnányi hulladék áll majd a lerakóhelyeken. Ezzel szemben a világon valaha előállított alumínium 75 százaléka még mindig használatban van. Megdöbbentő a különbség, nem?
7. Akkor az alumíniumé a jövő?
Az aludobozok átlagosan 73 százalékban újrahasznosított alumíniumból készülnek, ami legalább háromszor jobb arány, mint az üveg vagy a műanyag esetében. Az alumíniumdobozokat szinte a végtelenségig újra és újra fel lehet dolgozni úgy, hogy nem vesztenek a minőségükből. Emellett sokkal könnyebb tölteni, tárolni, szállítani és hűteni is őket. Tudtad például, hogy egy alumíniumdoboz legvékonyabb része vékonyabb, mint egy hajszál? A modern dobozok fala ugyanis mindössze 0,097 milliméter vastag, ráadásul egyre vékonyabbak lesznek. Ha egy grammot sikerül faragni egy doboz súlyából, az 200 ezer tonna alumínium-megtakarítást jelent éves szinten. A HELL ENERGY Csoport 2020-ban összeállt a norvég Hydro alumíniumgyártóval, hogy innentől csakis a világ legzöldebb dobozában gyártsanak. Idén bemutatott dobozuk 75 százalékban garantáltan újrahasznosított hulladékból készült, ami jelenleg a legfenntarthatóbb megoldás a piacon.
És veled mizu? Van egy jó sztorid a csomagolásokról?
