Forrás: Facebook / Magyar Rendőrség
Különleges sorozatot indított Facebook oldalán a Magyar Rendőrség, „Ami az egyenruha mögött van” címmel, ahol zsaruk mesélik el egy-egy érdekesebb, vagy éppen vérfagyasztó bűnügyi sztorijukat. Most Törteli Eszter rendőr százados, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztály szemlebizottság-vezetője mesélte el Vivien, az egyetemista lány öngyilkosságának tragikus és borzalmas történetét. A százados egy vérgyanús-szennyeződéssel teli helyszínre érkezett kollégáival, mert az ott lakó lány, Vivien, nyomtalanul eltűnt. Az egyetemista lány jó tanuló volt, példás életet élt: a suli miatt többedmagával lakott az albérletben, nem volt bűnözőkkel kapcsolata, és előző nap még a családjával is találkozott, aznap reggel viszont már sehol sem találták.
A zsaruk elsőként megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit és a kórházakat is ellenőrizték, de semmilyen használható nyomot nem találtak.
Úgy döntöttem, mielőtt a belső munkálatokba belemélyednénk, a helyszínre bűnügyi kutyavezetőt kérek. Bíztam benne, hogy a nyomkereső a személyes holmikon talált szagforrás alapján megmutatja Vivien távozási útvonalát – már, ha távozott
- kezdte beszámolóját a zsarunő. Ám a kutya sem hozott eredményt, túl sok idő telt el Vivien eltűnése óta, a városban pedig a tapasztalt eb sem tudta követni a nyomait.
- Nekiláttunk a lakásnak, centiről centire haladtunk előre a bűnügyi technikusokkal. Olyan hátrahagyott nyomokat kerestünk, amik elvezetnek a lányhoz. A folyosó tele volt véresnek tűnő lábnyomokkal, cseppekkel. Rögtön jobbra megdöbbentő látvány fogadott, a fürdőszoba ajtaja nyitva volt, vörösre festve minden, a fürdőkád, a mosdó, a csaptelep, a törölköző…
Kollégáim rögtön elkezdték a nyomokat rögzíteni, én pedig óvatosan követtem a cseppek útját, amik a hálószoba szekrényéig vezettek. Az évek alatt megedzőttem. Láttam már jó néhány szörnyű dolgot az életemben, de ezt megszokni igazán sosem lehet. Miközben a szekrényhez léptem, vettem egy nagy levegőt és lélekben felkészültem a legrosszabbra, hogy mit találok az ajtó mögött... Minden idegszálammal az ajtóra összpontosítottam. Kinyitottam, és ahogy a fény beszűrődött, a lélegzetem elállt. A lány sehol. A szekrény csak egy szekrény volt, benne a ruhák gondosan elrendezve. Semmi nem utalt arra, hogy sietve távozott volna - folytatta a rendőrnő, aki ekkor vette észre, hogy Vivien telefonja és laptopja az asztalon hever precízen, pontosan egymásra helyezve.
- Gyanús – gondoltam, mint ahogy a szennyeskosárban talált nadrág is az, aminek bal elülső oldalán, lefelé irányuló cseppek voltak. Talán a bal karja vagy a feje sérülhetett meg. Átkutattuk a személyes holmiját. A táskájában megtaláltuk az érvényes bérletét, tehát nem tömegközlekedéssel ment el. Nincs autója, így valószínűleg gyalogosan vagy más személy autójában távozhatott - írta Törteli Eszter rendőr százados, aki eztán csapatával kiterjesztette a vizsgálatot a lakás környékére is.
A ház kukáiban találtak egy vérgyanús szennyeződéssel átitatott, összetekert ruhadarabot, olyasfélét, amivel mintha valaki vérzést igyekezett volna csillapítani.
- Lassan kezdett összeállni a kép. Ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, már az idővel versenyzünk. Ezt erősítette az is, hogy ugyan búcsúlevelet nem találtunk, de a füzeteiben látott íráskép szorongó, depresszív hajlamokat mutatott
– bújt ki belőlem a grafológus énem - folytatta a rendőrnő a vérfagyasztó sztorit.
Végül a horrorisztikus környezet mögött nem egy brutális gyilkosság húzódott meg. Nem volt szőnyegbe csavart test, vagy feldarabolt maradványok egy bőröndben. Abban a lakásban egy kétségbeesett diáklány életének utolsó pillanatainak darabkáit találták meg a rendőrök. Vivien öngyilkos akart lenni.
A fürdőkádban felvágta az ereit, de a terve nem sikerült. Bár el volt keseredve, de életösztöne mégis arra sarkallta, hogy elállítsa a vérzést. Aztán más utat keresett a befejezéshez. Még egy utolsó esély reményében a közeli Duna-partot is ellenőriztük, hátha meggondolta magát, és ott fekszik valahol aléltan a köveken. Annyira szerettem volna megmenteni.
Vivien holttestét egy hét múlva találták meg az otthonához közel, a Dunában. Idegenkezűség gyanúja nem merült fel.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja (mobilról is) a 116-123-as, ingyenes lelkielsősegély-számot, vagy keresse fel az ongyilkossagmegelozes.hu-t.
AMI AZ EGYENRUHA MÃGÃTT VAN sorozatunk harmadik részének témája sokak számára felkavaró lehet. ðElÅre bocsájtom, nem...
Közzétette: Magyar RendÅrség â 2020. december 2., szerda