Angol kutatók egy csoportja azt vizsgálta, hogy egyes emberek miért szenvednek hetekig, sőt akár hónapokig is a koronavírus tüneteitől, míg mások alig pár nap alatt túlesnek a fertőzésen. A vizsgálat végén kiderült, kik is számíthatnak leginkább a fertőzés elhúzódó tüneteire.
Forrás: Shutterstock
Míg a legtöbb ember pár nap alatt, enyhe tünetekkel túlesik a koronavírus-fertőzésen, addig néhányan akár hetekig, mi több, hónapokig szenvednek a fertőzés tüneteitől. A jelenséget a szakértők elhúzódó Covid-19 néven emlegetik, és folyamatosan vizsgálják, hogy kinél és miért is alakul ki a betegség hosszú ideig tartó formája.
Az anglilai Royal Free kórház ezért vizsgálódni kezdett az ügyben, és 384 kórházi kezelésre szoruló fertőzött bevonásával készült kutatásuk kimutatta, hogy az érintettek 53 százaléka egy-két hónappal a felépülése után is légzési nehézségekkel küzdött, 34 százalékuk köhögése nem múlt el teljesen és 69 százalékuk még mindig kimerültnek érezte magát
- írta meg a Házipatika.
Hogy jobban nyomonkövethessék a betegek állapotának alakulását, még egy applikációt is fejlesztettek, így a COVID Symptom Study alkalmazással a kórház elhagyása után is folyamatosan követhették az önkéntesek egészségügyi állapotát. Ebből az derült ki, hogy az applikáció felhasználóinak 13 százalékánál a koronavírus tünetei 28 nap múlva sem tűntek el, 4 százalékuk pedig még 56 nap múltán sem mondhatta tünetmentesnek magát.
A portál azt írta, hogy a kórház végül arra a következtetésre jutott a rendelkezésre álló adatokból, hogy azok a fertőzöttek, akiknél kezdetben súlyosabb lefolyású volt a fertőzés, és ötnél több, a betegségre jellemző tünetet is produkálnak, azok számolhatnak az elhúzódó covid-19-el. Emellett egyéb befolyásoló tényezőkre is rábukkanta, ilyen például az időskor és a női nem, ahogyan a magas testtömegindex is.
Egy másik kórház azonban figyelmeztetett, hogy a betegséget enyhe tünetekkel és baj nélkül átvészelők sem nyugodhatnak meg, mivel az ő kutatásaikból az derült ki, hogy a koronavírus bizonyos belső szervek működését is hosszú távon befolyásolhatja: ugyanis a 200 gyógyult önkéntessel végzett vizsgálatok enyhe szervkárosodást mutattak ki a betegek 32 százalékának szívében, 33 százalékának tüdejében és 12 százalékának veséjében, míg 25 százalékuknak több szerve is érintett volt.
A kórház hozzátette, hogy ez azért is aggasztó, mert a vizsgált csoport túlnyomó többsége nem a ritzikófaktorba, hanem az aktív, munkaképes emberek táborába tartozott, és a szervkárosodás nem volt összefüggésben a koronafertőzsét súlyosbító mellékbetegségekkel sem.
Korábban mi is megírtuk, hogy nagy valószínűség szerint nem a tüdő van a legnagyobb veszélyben a koronavírus szempontjából.
