Többen is bizonytalanok a Covid-oltással kapcsolatban. Vannak, akiket az újabb és újabb mutációk aggasztanak, mások a vakcina mellékhatásaitól tartanak, de olyanok is akadnak, akik a rövid fejlesztési idő miatt kételkednek az oltásban. A Ripostnak nyilatkozó dr. Rusvai Miklós víruskutató mindenkit megnyugtat.
Forrás: Shutterstock
Miközben egymilliónál is többen regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára (2/3-uk a vakcinainfo.gov.hu oldalon, a többiek levélben), mert szeretnének kapni az önkéntes és ingyenes védőoltásból, sokan bizonytalanok.
Dr. Rusvai Miklós figyelmeztet: a koronavírus sokkal súlyosabb szövődményeket okozhat, mint a vakcina mellékhatásai, és arra sincs bizonyíték, hogy az oltóanyag ne hatna a dél-afrikai mutációra.
– A koronavírusnak olyan súlyos szövődményei lehetnek, mint a tüdőfibrózis, a szívbetegség vagy pszichés zavarok. Ezzel szemben a védőoltásnak csak csekély mellékhatásai vannak, ilyen többek közt a bőrpír, izomfájdalom, amik maguktól elmúlnak. Éppen ezért javaslom mindenkinek, hogy oltassa be magát – nyilatkozta a Ripostnak a professzor.
Véd a mostani oltás a vírus mutációjától?
A vuhani koronavírus mellett megjelent az angol és a dél-afrikai mutáció, mely gyorsabban terjed.
– A szakemberek feltételezik, hogy esetleg olyan különbségek alakultak ki a vírusban, amik miatt nem hathat a vakcina. Mivel erre egyelőre nincs bizonyíték, nem érdemes a meglévő vakcinát megváltoztatni. Ellenkező esetben azonban a Pfizer–BioNTech és Moderna csúcstechnológiás eljárásával egy-két hónap alatt elő lehet állítani a mutációval szemben védelmet biztosító vakcinát – nyugtat meg a víruskutató.
Lehet ennyi idő alatt biztonságos oltást készíteni?
Sokan aggódnak amiatt, hogy az új vakcinák rekordidő alatt készültek el, ez pedig a minőség és a megbízhatóság rovására megy. Ám Rusvai professzor szerint a vakcinakészítés többé már nem sokéves folyamat, mert az új technológia felgyorsítja a vakcinák előállítását.
– A vírus elleni mRNS-vakcinák egy genetikai kód szintetikus előállításával jönnek létre. A folyamatot felgyorsította, hogy nem kell a koronavírus-mutációk közül évekig tartó munkával kiválogatni vagy előállítani olyanokat, amiknek gyengébb a kórokozó-képességük. Jelenleg a vakcina embereken való tesztelési folyamata az, ami a leghosszabb időt veszi igénybe, maga a vakcina előállítása rövid idő alatt megoldható.
Nem mindegy, mikor kapjuk a második dózist
Az ismert koronavírus elleni oltásokat kétszer kell beadni, adott időkülönbséggel. A Pfizer–BioNTech szerint nincs bizonyíték a vakcina hatékonyságára, ha a második adagot túl későn adják be. Márpedig több ország is erre készül. Dr. Rusvai Miklós szerint ez nagyon kockázatos.
– Ha a két oltás közötti időt elnyújtjuk, akkor olyan alacsony is lehet az antitestszint a szervezetben, hogy nem véd a fertőzés ellen. Ugyanakkor ha a két oltás között rövidebb az idő, akkor nagy mennyiségű antitest képződik, de nem tart olyan hosszan az immunitás – figyelmeztet a víruskutató. – A Pfizer–BioNTech által kifejlesztett vakcinánál többféle időközzel is kísérleteztek az elmúlt egy év során, de a három hét különbség bizonyult a leghatékonyabbnak – magyarázza a professzor.
A Covid hosszú távon is kárt okoz a szervezetben
