Ez derült ki a legújabb, távhőszolgáltatással kapcsolatos felmérésből.
Tévedés lenne azt hinni, hogy a budapesti távfűtés még mindig a több mint 240.000 panellakásra szorítkozik. Bár mind több újonnan épített társasházat, középületet, irodaházat, szállodát kötnek rá a távhő rendszerre, sok embernek erről sejtelme sincs. A FŐTÁV megbízásából készült reprezentatív felmérésben a válaszadóknak csak kevesebb, mint a fele gondolta, hogy a bevásárló központokat, a múzeumokat, sportcsarnokokat és stadionokat is távhővel fűtik. A válaszadók többsége csak a Művészetek Palotájáról feltételezte ezt. Holott sokkal többről van szó, csak néhány példa: a Magyar Telekom új székháza, a Duna Aréna, a Mátyás Templom, a Puskás Stadion, a Városháza, a Magyarok Háza, vagy a BME Schönherz kollégiuma.
A felmérésből az is kiderül, hogy fordulat történt a távfűtés megítélésében, egyre több ember tartja modern és árban megfizethető fűtési módnak.
A polgárok csaknem 90 százaléka fontosnak tartja, hogy otthona fűtési módja milyen hatással van a környezetre, azaz mennyire légszennyező. Kizárólag környezettudatosságból a megkérdezettek egyharmada mindenképpen fűtési módot váltana, további 60 százalék viszont csak akkor, ha ez költségcsökkenéssel is járna, magyarán spórolna vele.
Meglepő ugyanakkor, hogy a megkérdezetteknek csak a fele tartja a távfűtést inkább környezetkímélőnek a többi fűtési móddal szemben, miközben a fővárosi távhőrendszer valójában évente 217 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást takarít meg. A válaszadók 41 százaléka jelölte meg a helyes értéket, miszerint a távfűtés szélesebb körű alkalmazása több mint 150 ezer tonnával járulna hozzá a klímavédelmi célokhoz, és persze Budapest levegőtisztasága is számottevően javulna.
A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a két nem közül a nők elkötelezettebbek a környezetvédelem iránt.
