Az ELTE kutatói kiszámolták, hogy nagy számban csökkenthető a koronavírus következtében elhunytak száma az idős lakosság átoltásával.
Forrás: MTI
Köztudott, hogy járvány a lakosság széles körű immunizálásával állítható meg, de koránt sem mindegy, milyen oltási terv alapján.
A magyarországi oltási tervben az elsők között az egészségügyi és a szociális dolgozókat oltották, jó ideje pedig folyik a regisztrált idősek és a krónikus betegek vakcinázása is.
Azért az egészségügyi intézmények és az idősotthonok dolgozói kapták elsőként az oltást, mert ők gyakran kerülnek kapcsolatba azokkal a legyengült immunrendszerű emberekkel, akikre kiemelten veszélyes a vírus, ráadásul ezekben a zárt intézményekben könnyen terjedhet a fertőzés.
Az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetének kutatói kiszámolták, hogy miért olyan fontos, hogy a legveszélyeztetettebb korosztállyal folytatódjon az oltási terv.
Müller Viktor, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense és szakdolgozója, Zsichla Levente számításai szerint már kevesebb mint félmillió 80 éves vagy idősebb lakos beoltásával elkerülhető a lehetséges összhalálozás mintegy fele.
A legidősebb egymillió magyar beoltásával viszont már a halálozások 70 százaléka elkerülhető.
Az összes 65 évesnél idősebb, körülbelül kétmillió ember beoltásával az oltás nélkül bekövetkező halálozás mintegy 85 százaléka elkerülhető – közölte közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A nyájimmunitás elérése mellett fontos a célzott oltási kampány, hiszen ezzel gyors ütemben csökkenthető a legsúlyosabb esetek száma.
