Számtalan ellentmondás kövezi a Coca-Cola zöldre mosott útját, ami a tárgyilagosan kimutatható műanyagszennyezés sokkoló mértékét.
Miközben a műanyagszennyezés élen jár, önmagában is annyi PET-palackot bocsát ki a Coca-Cola, amelyet a szükséges technológiai kapacitások és visszagyűjtési rendszerek híján jelenleg képtelenség teljes mértékben újrahasznosítani, írja U CAN think green blog. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt zajos kommunikációs kampányokkal és nemzetközi díjakkal igyekszik elfedni, pedig a 2020-as években az egyszerhasználatos műanyag-csomagolással már nem lehet bekopogtatni a körforgásos gazdaság ajtaján.
A világ legnagyobb üdítőitalgyártó cégének műanyag csomagolóanyag-felhasználása meghaladja évente a 3 millió tonnát és a Break Free From Plastic mozgalom 2020-ban immár sorozatban harmadszor tette a legnagyobb mértékű műanyagszennyezést okozó vállalatok objektív rangsorának élére a Coca-Colát.
Számtalan ellentmondás kövezi a Coca-Cola zöldre mosott útját, ami a tárgyilagosan kimutatható műanyagszennyezés sokkoló mértékét, valamint a fenntarthatósági törekvések és azok kommunikációját illeti, hiszen a 2020-as Dow Jones Fenntarthatósági Index a Coca-Cola HBC-t minősítette Európa legfenntarthatóbb italgyártó vállalatának.
A paradox helyzet annak féynében nem meglepő, hogy a világ egyik legismertebb márkájára épülő multinacionális vállalat tőzsdén jegyzett, így mögötte valójában profitorientált részvényesek állnak. A részvényesek számára pedig az osztalék kifizetése olyan elvárás, amely nehezen képzelhető el a termelés folyamatos növelése nélkül: ez pedig a környezeti terhelésük növekedését eredményezi évről évre, miközben jól csengő fenntarthatósági díjakat kell felmutatnia, hogy zöld színben tudja feltüntetni magát.
A Coca-Cola termékei hazánkban 1968 óta vannak jelen, de magyarországi termelésük csak 1996-ban indult el és az éves szinten megtermelt több milliárd forintos adózott eredményt évről évre szinte teljes mértékben kiviszik az országból. Miközben termékeik csomagolása jelentős részben szemétként végezve szennyezte környezetünket.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem tudósai a műanyag emberi szervezetben való jelenlétét vizsgálták. A kutatásban nyolc különböző ország önkénteseinek mintáit elemezték, és a 2018 októberében ismertetett eredmények tanúsága szerint minden résztvevő szervezetében kimutatható volt a műanyag jelenléte.
A Coca-Cola hazai kommunikációja szerint a vállalat Magyarországon forgalmazott PET-palackjai 100%-ban újrahasznosíthatók, és a fejlesztések eredményeképpen a palackok átlagos újrahasznosított tartalma folyamatosan növekszik. Alapul véve a 2018-as fenntarthatósági jelentésüket, bevallásuk szerint műanyag palackjai akkor 27% újrahasznosított tartalommal rendelkeztek, továbbá egy sajtóközleményben ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra 40%-ra növelik azok újrahasznosított alapanyagtartalmát. Nyomon követve ezen célkitűzésük eredményét, egy 2020-as nyilatkozatukban már azonban azt olvashattuk, hogy az általuk gyártott műanyag palackok újrahasznosított tartalma visszaesett 24%-ra, ezzel természetesen nem sikerült a 40%-os célt sem elérni. A jelenlegi kommunikációjukban erről a kudarcról nem esik szó, csupán egy újabb távlati ígéretről, hogy a társaság tervek szerint 2030-ra 50%-ra növeli a PET-ek újrahasznosított tartalmát. Ez az ígéret ugyan növekedést mutat, de ezt érdemes összevetni az eddigi vállalások tényleges teljesítésével: korábban a Coca-Cola nem érte el a saját maga által meghatározott vállalásait.
Műanyag csomagolás esetében az Ellen McArthur Foundation kimutatása szerint jelenleg globálisan mindössze 2% az újrahasznosítás aránya egy zárt rendszerben, ahol a műanyagok újrafeldolgozása azonos vagy hasonló minőségben történik, 4%-a pedig egy alacsonyabb minőségű termékben hasznosul újra. Látjuk tehát, hogy a megoldásnak kikiáltott rePET mennyisége elenyésző a Földet percenként elárasztó 1 millió palackhoz képest, és amennyiben megmarad az alacsony újrahasznosítás a mai szinten, 2050-re vizeinkben tömegét tekintve több műanyag lesz, mint hal. A nagymúltú love-brand tehát hiába próbálja meggyőzni a fogyasztókat az általuk sulykolt üzenetekkel, ezek a valóságban Földünk és természetes környezetünk számára nem jelentenek megfelelő megoldást. Mindaddig, amíg a Coca-Cola a saját vállalásainak hirdetésével van érdemben elfoglalva és nem a probléma valós megoldására koncentrál, addig csupán a helyzet drasztikus romlására lehet számítani.
Pedig az alternatív csomagolásra ma már van elérhető megoldás, kiszolgálva a környezettudatos fogyasztók egyre szélesebb rétegeit. Ott van például az alumínium italdoboz, amely a szakemberek szerint újrahasznosítás után mindössze 60 nap alatt visszakerülhet egy másik doboz formájában a boltok polcaira. A Coca-Cola - bár azt kommunikálja, hogy tevékeny részese akar lenni egy fenntartható és hulladékmentes jövőnek -, mégsem mond le az egyszerhasználatos PET-palackokról, mert állításuk szerint az eltántorítaná a fogyasztóikat és visszaesne a forgalmuk.
A fentiekre való tekintettel tehát különösen áthallásos a Coca-Cola legújabb üzenete, miszerint „Az üres palack is érték”. A jelenleg futó kampányuk célja, hogy a vásárlók több információhoz jussanak az újrahasznosításról, és közben elmagyarázzák nekik, hogy vegyék ki a részüket a „Hulladékmentes Világ” létrehozásában. A kampányvideóban a magyar piac vonatkozásában előkerül ugyan, hogy 2020-ban 600 tonnával csökkentette a cég a műanyag felhasználását, de ezt összevetve a megtermelt éves 3 millió tonna műanyag mennyiségével, csupán 0,02% csökkentést jelent, amire nem lehet egy vállalat sem büszke.
A tiszai PET-kupa kérdése is kettősséget mutat: önmagában nézve dicséretesnek is mondhatnánk a Coca-Cola jelenlétét a szemétszedő önkénteskedésben, de ha a vállalat működési modelljét és az évről-évre csak növekedő PET-kibocsátását nézzük, már fenntartásokkal kezelendő e nemes cselekedet. Különösen annak tükrében pikáns ez a történet, hogy alig két héttel ezelőtt az áradó Tiszán az országba beömlő szemét olyan volumenű volt, hogy a felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kénytelen volt harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget elrendelni, és a katasztrófával kapcsolatban megszólaltatott Greenpeace is úgy nyilatkozott, hogy „a legnagyobb mennyiségben a Coca-Cola által előállított üdítők eldobható palackjai özönlötték el a folyót”.
Ahhoz, hogy egy ekkora multinacionális vállalat a 135 éves múltjával a háta mögött végre átlépje a saját árnyékát, annál többre van szükség, minthogy jól csengő kampányreklámokkal, nyereményjátékokkal próbálja meg további fogyasztásra ösztönözni a vásárlókat.
Bár fontosak a szavak, továbbra is nagyobb súlya van a tetteknek. A HELL ENERGY az üdítőital-gyártók közül a világon elsőként kötelezte el magát az egyik legzöldebb alucsomagolás, a Hydro CIRCAL mellett. Ezáltal a cégcsoport 2021-től már garantáltan legalább 75%-ban újrahasznosított alumíniumból készült italdobozba töltheti a termékeit, amelyek továbbra is 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatók teljes minőségmegőrzés mellett. Ez is mutatja, hogy akit valóban foglalkoztat a bolygó jövője, az most tesz érte, nem pedig 5 vagy 10 év múlva. Az emberek ma már joggal várhatják el a gyártóktól, hogy felelősségtudatos döntéseikkel óvják a bolygót, és példát mutassanak más vállalatok számára is.
A HELL ENERGY esetében a teljes portfólióra eső PET-kibocsátás már az elmúlt 5 évben 60%-kal csökkent, ami 2020-ban 5% alá szorult, és 2025-re pedig az 1%-ot sem fogja elérni. Egy újabb felelősségtudatos döntésnek köszönhetően a HELL ENERGY 2021. februárjától beszünteti a XIXO PET palackos szénsavas-üdítőitalainak gyártását, amely egyúttal azt jelenti, hogy ez a termékcsoport kizárólag aludobozos csomagolásban kerül forgalomba, ezzel is hozzájárulva a napjainkra elfogadhatatlan mértékűre duzzadt műanyagszennyezés megállításához.
