A boldog párkapcsolat titka csupán két szám és két betű: CD38. Azok a párok, akiknek szervezete rendelkezik a szerelmi génért felelős DNS-sel, kiegyensúlyozott, harmonikus és hosszú párkapcsolatra számíthatnak.
Kutatók fedezték fel azt a gént, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy felhőtlenebb legyen a párkapcsolatunk, vagyis melynek megléte valószínűbbé teszi egy erős és egészséges házasság megszilárdítását. A CD38 nevű DNS-lánc egy számos feladatot ellátó fehérjét termel, többek között ez szabályozza a szerelemhormon néven elhíresült oxitocin előállítását. A gén egy bizonyos formáját birtokló emberek egyszerűen jobb társak, hiszen hálásak, könnyebben bíznak meg a másikban, illetve hamarabb is bocsátanak meg neki, ezáltal pedig elégedettebb kapcsolatban élhetnek – ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 71 friss amerikai házaspár, vagyis 142 résztvevő közreműködésével végeztek a mézeshetek után.
Hála és megbocsátás
A férfiaknak és a nőknek DNS-mintát kellett szolgáltatniuk, majd a házasságuk első három hónapjában kitöltöttek egy kérdőívet, mely gyakorlatra ezt követően négyhavonta került sor. A kutatás vezetője, dr. Anastasia Makhanova a Daily Mailnek elmondta: Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a genetikai hajlamok tehetők-e felelőssé azért, hogy egyeseknek nehézséget okoz a friss házasságok elégedettségi szintjének fenntartása. Az eredmények rámutattak, hogy a gén minden harmadik afroamerikaiban megtalálható, míg az európai felmenőkkel rendelkező állampolgárok esetében ez a szám 70 százalékra rúg.
Az efféle személyek hálásabbak a partnerüknek, jobban megbíznak bennük, ráadásul jelentősen könnyebben bocsátanak meg neki egy adott helyzetben. A kutatás első embere ugyanakkor leszögezte, hogy ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki másra magányában köszönt majd a halál, mindössze annyi állapítható meg: a speciális génnel nem rendelkezők nehezebben fejlesztik ki a társukat megillető bizalmat, melynek következtében megbocsátaniuk, illetve hálálkodniuk sem magától értetődő.
Tanulással pótolható
Csehák Hajnalka pszichológus emlékeztetett rá, hogy korábbi kutatások már felfedezték az úgy nevezett „boldogsággént”, az 5-HTT-t, amely az idegsejtek által végzett hatékony szerotonin, azaz a tobozmirigy által termelt hangulatbefolyásoló hormon továbbításáért felelős. A szakértő szerint azonban ezen gének megléte nem azt jelenti, hogy a nő vagy a férfi a párkapcsolatával elégedett, hanem véleménye szerint egész személyiségünket meghatározza. Magyarán az efféle emberek nem csupán házastársukkal jönnek ki jobban, de könnyebben is barátkoznak, vagy éppen sokkal gördülékenyebben illeszkednek be például egy új munkakörnyezetbe. Sőt, ahogyan a tengerentúli szakemberek, úgy Csehák Hajnalka is csak megnyugtatni tudja mindazokat, akik esetleg kimaradtak ezen gének osztogatásakor, elvégre fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a fenti viselkedésminták természetesen tanulhatók is.
Hormonokban lakik az érzelem
A tudósok korábban már ismerték az egyik legfontosabb hormon, az oxitocin működését. Ez a szerelemhormon. Ez az a hormon, amelynek a bizalmat és a nagylelkűséget köszönhetjük. Az emberek és az állatok agya természetesen választja ki közösségi és szexuális magatartásuk közben, majd onnan közvetlenül a véráramba kerül. A vajúdó nők szervezetében rohamosan termelődik, hogy elősegítse a babához való kötôdést, és serkentse az anyatej termelődését, ám szeretkezés közben is kiválasztásra kerül – innen kapta a szerelemhormon becenevet –, sőt: egy plüssállat magunkhoz ölelése, vagy akár házikedvencünk simogatása is kiválthatja megjelenését.
Papadimitriu Athina
Sokkal inkább a társadalmi tényezők és a személyiség, mintsem a gének határozzák meg egy házasság sikerét vagy a tartós kapcsolat hosszát.
Bodrogi Gyula és párja, Vass Angéla
Fontos lehet a genetika, ha a tudósok ezt mondják, de az is biztos: a szerelmi gén megléte önmagában kevés a jól működő kapcsolathoz.
