A fehér őz ritka, mint a fehér holló. Keveseknek adatik meg, hogy élőben láthassanak egyet. Hogya István igazán szerencsésnek mondhatja magát, ő még fotózza is az egyiket.
Dámszarvasok között minden rudliban, azaz csordában van egy-két fehér, de őzeknél ritka, az országban talán egy-két ilyen példány élhet.
– Ezt az őzbakot, ami idén öt éves, már három éve fotózom – mesélte a Borsnak Hogya István.
– Persze biztosan lenne olyan vadász, aki a trófea megszerzése érdekében ezzel nem foglalkozna, de ebben az évben még biztosan megmarad – mondta a fotós, aki szerint amúgy a természetben ez a szín az állat számára nem jelent hátrányt, mert „ellensége” csak az ember, úgyhogy élhetne sokáig.
– Az őz „helytartó” állat, így sikerült már többször is lefotóznom nagyjából ugyanazon a mezőn, amit természetesen pontosan nem fogok elárulni, mert nem lenne jó, ha megjelennének az orvvadászok, vagy a környéket ellepnék a turisták.
Reméltem, hogy újra rátalálok, így elindultam a már évek óta megszokott helyére.
A szél tökéletesen szembe fújt, így cserkelni ideális volt. Meg is találtam, egy völgyben napfürdőzött a rudlival. Ez a fehér példány sokkal érzékenyebb, mint a többiek, ezért nagyon óvatosnak kellett lenni. Oldalszéllel a gerincről kezdtem rájuk kúszni, közel 200 méterről! Lassan loptam a métereket, a térdem és a könyököm alaposan felsértettem mígnem 50 méterre csökkent a távolság. Sajnos egy másik fiatal bak kiszúrt és kíváncsiságból bejött szél alá és elvitte a többieket is. Az utolsó pillanatban azonban sikerült elkészíteni a képet – emlékezett Hogya István.