Egyre nő az emberekben a feszültség a korlátozások, a karantén okozta be- és összezártság, a környezettől való elszigetelődés, a bevételkiesés okozta frusztráltság miatt. A tévé kikapcsolása is segít olykor.
Extrém esetben erőszakot is szül a belső feszültség. Elég csak az elmúlt pár nap híreit elővenni. A járványügyi korlátozásokat megelégelő, a koronavírus miatt Ausztriában munkanélkülivé vált magyar szakács rendőrök és TEK-esek lelövésével fenyegetőzött. Szegeden pedig két vásárló úgy összebalhézott a másfél méteres távolság betartásán a zárás előtti órákban, hogy az egyikük fegyvert is rántott.
– Igen, az emberek egyre feszültebbek, a koronavírus-járvány hosszú távú következménye – kezdte Makai Gábor klinikai szakpszichológus. – És a feszültség bizony agresszióhoz vezethet. De különbséget kell tenni a Covid okozta helyzetből fakadó úgymond normális feszültség és aközött, amikor ez a szituáció belobbantja a korábbi mentális betegségeket. Mert a mentális zavar tüneteit képes az új helyzet felduzzasztani, intenzívebbé tenni. Ez azt jelenti, hogy ha a háttérben meghúzódik valakinél egyfajta patológiás személyiségműködés, vagy akár súlyosabb elmeállapot, akkor nagy valószínűséggel ez felerősödik, ön- és közveszélyessé válhat. Nem csak önmagában a feszültség és a korlátozásokból fakadó elégedetlenség váltja ki a szélsőséges, erőszakos viselkedést, mindig a háttér mögé kell nézni. Ilyen az is, amikor valaki gyilkossággal, öngyilkossággal fenyegetőzik, vagy olyan eszközökhöz nyúl, ami alapvetően tiltott, jogsértő. De hozzá kell tennem, hogy még az egészséges pszichéjű emberekből is kivált ez a helyzet heves vitákat, nagy kirohanásokat.
A klinikai szakpszichológus szerint a járvány pszichés károkat okoz, szélsőségesebb esetben torzul a személyiség. De azoknál, akiknél eddig is gondot okozott a feszültség, az indulatkezelés, most még könnyebben fordulnak az erőszak felé. Arról nem beszélve, hogy már a vírus első hullámában megnőtt az alkohol és a droghasználat, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
– Mindenki másként reagál a stresszhelyzetekre, és ez sok mindentől függ, így például az életkorától, neveltetésétől, pszichikai állapotától, biztonságérzetétől – folytatta. – Alvási és koncentrációs zavarok, sok minden felborul. És igen, sokak alkohollal, drogokkal igyekeznek tompítani, ami még kezelhetetlenebbé teszi őket.
A lelki egészség megőrzése járvány idején különösen fontos.
– Minden embernek meg kell találnia a személyiségéhez megfelelően azokat a módszereket, amikkel a saját belső feszültségét csökkenteni tudja. Nincsenek frappáns tanácsok, mert van, akit a mosogatás nyugtat meg, mást a vezetés, de van, aki az olvasással kapcsol ki. De általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a mozgás mindig minden kinek segít, főleg, ha szabad levegőn tesszük.