Kleopátra, Egyiptom utolsó fáraója minden bizonnyal a történelem egyik legkiemelkedőbb nőalakja, aki máig töretlen hírnevét messzeföldön híres szépségének és veszedelmes csáberejének köszönheti. Csakhogy nem kizárt, hogy a szépségét övező megingathatatlan kultusz nem a valóságon alapul.
Forrás: Pixabay.com
A Nílus királynője néven is ismert VII. Kleopátra személyét mind a mai napig számos legenda és titok övezi. Alakja sokakat megihletett, máig az egyik leghíresebb és legkedveltebb női uralkodóként tartják számon. Megjelenéséből még pop- és filmsztárok is merítettek ihletet.
Pénzérmékre került az arca
Kleopátrát az utókor egy kegyetlen és törtető királynőként ismeri, aki szexuális vonzerejét kihasználva érte el amit akart, és ennek köszönhetően maradt hatalmon. A modern történészek szerint ez a bájait kihasználó fáraó képe a rómaiak lejárató hadjáratának köszönhető. Hogy a ma szexszimbólumként emlegetett uralkodó a valóságban hogy nézhetett ki, már soha nem derül ki, ugyanis még a holttestének is nyoma veszett – írta meg a divany.hu. Mivel az egyiptomi művészetben nem létezett a mai értelemben vett portré, saját korából egyetlen ábrázolás maradt fent róla, az uralkodása idején készült pénzérméken és domborműveken. A pénzérmén lévő női arc azonban merőben más, mint a korabeli Kleopátra-ábrázolások.
A római stílusban készült érméken szereplő arckép a fáraót göndör, feltűzött hajjal ábrázolja, cseppet sem csábos, horgas orral és előreugró állal.
A római ábrázolásmód mellett az egyiptomi domborművek sem feltétlenül a szín tiszta valóságot ábrázolják, hiszen a domborműveken az uralkodót már-már istennőként jelenítik meg. A régészek találtak néhány hellén stílusú márvány mellszobrot is, de ezekről nem derült ki hitelt érdemlően, hogy valóban Kleopátrát ábrázolják-e. A mellszobron azonban az érméken látható arcvonások ismerhetők fel, melyek kevésbé eltúlzottak, mint a pénzérméken. Mivel persze név nincs a mellszobron, koránt sem biztos, hogy valóban a kétezer éve élt nagyhatalmú királynőt ábrázolja az alkotás.
Kardamommal és fahéjjal csábított
Szakértők rekonstruálták Egyiptom nagybecsű királynőjének illatszerét és egy igen fűszeres illatot nyertek, ami bombabiztos sikert hozott a férfiaknál. Parfümjének alapösszetevője a mirha lehetett, emellé jött egy kis kardamom, zöld olívaolaj és egy kis fahéj. A kardamom és a fahéj nemcsak illatos, de szerelmi afrodiziákumként is ismeretes, így nem kizárt, hogy a parfüm is egy kulcs volt a sikerhez a „végzet asszonya” kezében.
Ismerte a kémiai hámlasztást
Bárhogy is nézett ki Kleopátra, egy biztos, rendkívüli műveltséggel bírt és értett a férfiak fejének elcsavarásához, hiszen Julius Caesar és Marcus Antonius is behódoltak neki. Kleopátra annyi minden mellett különleges szépségtippjeiről is híres.
A legenda szerint mézes, savanyú szamártejes vízben fürdött, mert ez megőrizte bőre rugalmasságát, selymességét és fiatalságát. Ez alapján egyértelművé válik, hogy már az ókorban ismerték a kémiai hámlasztást.
Azt az eljárást, amit manapság ugyan más módszerrel, de használnak a szépítészetben, és a nők súlyos pénzeket fizetnek ki azért, hogy fiatalabbnak tűnjön általa a bőrük. A savanyú szamártejben található alfa-hidroxi sav ugyanis elősegíti a bőr elhalt felső rétegének a leválását, így a leváló bőrréteg alatt előtárul a selymes, hibátlan bőr. A felszíni hámlasztás után pedig a sejtek közötti résen eljutva a szaruréteg aljáig, serkenti a sejtosztódást, ami elősegíti a bőr regenerálódását – fejtette meg Kleopátra titkát a szamartejes.blog.hu.
Szerelmi bánatában lett öngyilkos
A Julius Caesar elleni merénylet után szerelmével, Marcus Antoniusszal összefogva próbálta megakadályozni, hogy meghódítsák Egyiptomot, ám igyekezetük nem járt sikerrel. Octavianusnak – vagyis a későbbi Augustus császárnak – sikerült betörnie Egyiptomba, így Kleopátra szerelme öngyilkos lett. A legenda úgy tartja, mikor a szerelmes nő értesült a szeretett férfi haláláról maga is öngyilkosságot követett el. Persze sokan másképp gondolják. Egy feltételezés szerint Kleopátra azért végezhetett magával, mert rettegett a szégyentől és a szolgasorstól, ami várt volna rá a római uralom alatt. Cassius Dio görög történetíró szerint Octavianus tisztelettel bánt a legyőzöttekkel,
így Kleopátrát szerelmével együtt közös sírba temettette, azonban a szerelmespár holttestének hollétéről nem maradt fent egyetlen feljegyzés sem. A legvalószínűbb, hogy Kleopátra és Marcus Antonius teste az egykori Alexandria területén nyugszik. Ha ez valóban így van, nyughelyük örökre a tengeré lett, ugyanis szökőár, majd földrengések és áradások sorozata elpusztította Alexandria jelentős részét.
