Kalandok tarkítják Cecília és Péter mindennapjait, mióta belevágtak életük legizgalmasabb kalandjába. A fiatalok kényelmes életüket hátrahagyva különleges útra indultak egy lakóautóval, s céljuk nem kisebb, mint felfedezni a világot.
Cecília és Péter egész életükben rajongtak az utazásért, ám közös kalandjuk kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt kezdődött meg. Péter már évekkel ezelőtt dédelgette grandiózus tervét, ám akkor még nem tudta, hogy társat is talál maga mellé. A sors egy véletlennek köszönhetően az útjába sodorta Cecíliát, akivel menthetetlenül egymásba szerettek, így együtt szőtték tovább az utazással kapcsolatos terveiket.
– Mindketten évek óta gyűjtöttünk egy nagyobb volumenű utazásra, így a szerelem kibontakozása után nem is volt kérdés, hogy együtt vágunk bele ebbe a hatalmas kalandba. A terv idővel több ponton is megváltozott, különösen akkor, mikor Európát is elérte a koronavírus járvány – kezdett bele történetükbe Péter.
– Szerencsére a járvány eddig nem akadályozta az utunkat, hiszen mindenhol heteket, vagy akár hónapokat is eltöltünk. Nem az a célunk, hogy átrobogjunk a világon, hanem az, hogy minél többet megismerjünk az országok kultúrájából,
természeti értékeiből – vette át a szót Cecília, aki Péterrel együtt feladta biztos állását, hisz egyelőre nem tudják mennyi időre váltottak jegyet erre a nem mindennapi utazásra, mely során eddig Horvátországot, Montenegrót, Albániát és Macedóniát járták be.
Mindketten arra vágytunk, hogy egyszer úgy utazhassunk, hogy ne korlátozzon bennünket a szabadságok száma,
vagy épp egy repülőjárat. Csodálatos ez a szabadság érzés. A cél egyelőre Mongólia, aztán majd kiderül, merre és hogyan tovább – magyarázta Péter és Cecília.
A fiatalok jelenleg a Macedón hegyekben élvezik a tavaszt, majd Bulgária felé veszik az irányt.
– Albániában kicsit többet maradtunk, mint terveztük, mert Cilinek volt egy igen súlyos balesete. Felsétáltunk egy dombra a Dél-Albán tengerparton és
egy romos épületre kapaszkodott fel utánam Cili, amikor egyszer csak kiszakadt a fal egy darabja és belezuhant egy szakadékba.
Mikor láttam, mekkorát esett, azonnal megpróbáltam lemászni utána, ami nem volt egyszerű. Ugyan Cili nagyon bátor volt, tudtam, hogy nagy a baj, nagyon szurkoltam, hogy megmozduljon. Szerencsére a mentő-terepjáró ide tudott jutni nagy nehezen, hordágyon levittük a dombról és irány a kórház, ahonnan tovább is szállították a Tiranába még aznap éjjel - csigolyatörés gyanújával, ami be is igazolódott – emlékezett vissza Péter, majd Cecília magához vette a szót.
– Iszonyatos fájdalmaim voltak, de szerencsére megúsztam a dolgot. Majd egy hetes kórházi kezelés után végül kiengedtek, és hetekig tartó fekvést javasoltak, amit többé kevésbbé be is tartottam...de legalább így tovább élveztük a csodálatos Albánia vendégszeretetét – mesélte Cecília, aki a balesete ellenére teljességgel beleszeretett az aprócska országba.
Az autós körülményekhez könnyen hozzá lehet szokni.
Egyetlen egy dolog van amit nehezen viselek és az a hideg – tette hozzá nevetve Cecília.
Péter már otthon elszánta magát, hogy minden országról útifilmet készít, így mindenféle technikai eszközzel felvértezve vágott neki az útnak, s gyakran éjszakába nyúlóan videókat vág, melyben párja nagy segítségére van. Nemrég készült el az albániai videójuk, amit már 17 ezren néztek meg a YouTube csatornájukon, sőt még az albán média is felfigyelt rá.Azért nem folyamatos móka és kacagás a filmezés.
– Az egyik drónunkkal épp az autót vettük a követő funkciót használva, amikor egyszer csak más irányt vett. Szerencsére megmaradt a jel, ami szerint a tengerpartpart szélén landolt. Azonnal a keresésére indultunk, de hiába, a drón ezek szerint nem érte el a szárazföldet. Nagyon kicsin múlt– mesélte veszteségüket Péter, azóta Cili drónjával készítik a felvételeket.
A fiatalok néhány nappal a beszélgetésünk után már Bulgáriában barangolnak, ahol a képek tanúsága szerint igen jól érzik magukat, s Cecília legnagyobb örömére végre a jó idő is beköszöntött.