A védelem az védelem, bár egyáltalán nem mindegy, hogy azt oltás útján szerezte meg valaki, vagy átesett a fertőzésen. Míg az oltás magas fokú antitestes védelmet ad, a fertőzés átvészelése további védelmi vonalakat épít ki a vírussal szemben…
Forrás: Pexels.com
Az oltás biztos védelem, hiszen hatására nagy százalékban alakul ki, igen magas antitestes immunitás a szervezetben.
Kétféle védelem jön létre
A fertőzést követően az antitestes védelem lehet alacsonyabb, sőt sok esetben akár ki sem mutatható, ám eredményeként nyálkahártya-immunitás és sejtes immunitás biztosan létrejön a szervezetben.
– Az oltás következtében biztos, hogy kialakul antitestes védelem, ami a fertőződés során nem biztos, hogy kialakul. A fertőzésen átesés következtében azonban az immunitás három típusából a sejtes- és a nyálkahártya-immunitás minden esetben kialakul és, ha ehhez az antitestes védelem is társul, az igen erős védelmet nyújt a mutánsok ellen is – magyarázta a Borsnak Dr. Rusvai Miklós virológus, aki mindenkit megnyugtatott, hogy az eddig kifejlesztett oltások jól védenek a mutánsok ellen is, legrosszabb esetben némi csökkent hatásfokkal kell számolni esetükben.
Minimális hatásfokcsökkenés
– Ez a minimális csökkentett hatásfok nagyjából öt-tíz százalékot jelenthet. Ez azért van, mert az immunitás három eleméből, – antitestes védelem, sejtes immunitás és antitestes védelem – némely vakcina csak az antitestes védelmet képes létrehozni.
A Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinái ezek közül bizonyítottan kettőt képesek kialakítani, de a nyálkahártya-immunitás kialakítására egyik vakcina sem képes
– mutatott rá a professzor.
– Azt, hogy ki melyik variánssal fertőződött meg, azt a PCR teszt önmagában legtöbbször nem állapítja meg, azt csak további genetikai elemzéssel lehet azonosítani.
