Sokan csak eszik a húsvéti kalácsot, sonkát, de fogalmuk sincs honnan jöttek ezek a húsvéti ételek. Mivel a nép lassan kezdi beszerezni a húsvéti alapanyagokat, utánajártunk, honnan erednek ezek a jellegzetes ételek.
Forrás: Shutterstock
Sonka: Főzni kellett, mert száraz volt
Húsvétvasárnap az első nap, amikor a böjt után húst lehetett fogyasztani, viszont húsvétra a disznóvágásból a sózott sonka maradt már csak meg, de az is annyira megszáradt, hogy ahhoz, hogy ehető legyen, meg kellett főzni. A főtt sonka hagyománya innen jöhetett.
Tojás: A feltámadást jelképezi
A tojás a kereszténység elterjedésével vált szokássá, amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, azaz a húsvétot, a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak. Ma már a tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója.
Kalács: Ünnepi hangulat
A keresztény emberek számára a megújulást, a feltámadást, a hitben való megerősödést jelenti ez az ünnep. A jeles napokra a mindennapi kenyér mellett a kalács egy ünnepibb hangulatot jelentett, ezért sütötték és került az asztalra.
Mákos guba is terítéken volt
Nagyvárosi élet sokat változtatott a szokásokon. A nagyböjtöt jóval kevesebben tartják, mint régen, de vannak helyek, ahol a hagyományok tovább éltek.
– Nálunk Erdélyben ezeket sokkal jobban tartották a húsvéti ételekkel kapcsolatban, mint Magyarországon – mondta a Borsnak a székelyudvarhelyi születésű Veress Zoltán, a Homrogdi Római Katolikus Plébánia plébánosa, akihez ma már huszonegy falu tartozik.
– Székelyudvarhelyen húsvétkor nálunk mindig bárányt vágtak a piacon. Ez elengedhetetlen volt. Enni azonban csak vasárnap lehetett belőle. A Nagypéntek mindig a szigorú böjté. Nagyszombaton már lehetett szabadabban enni, de akkor is böjtös étel volt, jellegzetesen például bobájka, ami Magyarországon a mákos guba. Faluhelyen az volt a hagyomány, de sok helyen most is tartják, hogy amíg a reggeli sonkát, tojást, kalácsot, amit kosárban vittek a templomba, nem szentelte meg a pap a misén, addig nem lehetett enni belőle. Ezekre van áldásszöveg is. Csíkszeredában ma is úgy van, hogy az utcán sorokban állnak a kosarakkal az emberek több százan, akár ezren is, és ott történik meg az ételszentelés. A pap ott megy végig a füstölővel és a szentelt vízzel – mondta a plébános.
Bárány a húsvét szimbóluma
A húsvéti szertartás megkezdése, a tűzszentelés, csak sötétség beállta után kezdődhetett. Mire a szertartásnak vége lett, már elmúlhatott éjfél, és akkor akár már lehetett enni, de a többség tartotta, hogy először csak a megszentelt ételből egyen vasárnap.
– A bárány a legnagyobb és legősibb szimbóluma a húsvéti titoknak. Ennek a feláldozása történik meg Jézusban. Az utolsó vacsoránál is bárányt ettek, ez volt a zsidó hagyomány. Az áldás szövegében is ez van. A bárány combját nálunk megsütötték, a többi töltött bárányként ették krumplisalátával. A tojás sokkal később vált hagyománnyá a feltámadás jelképeként, mint a tojásból kibúvó élet. A nagyböjt, ami megelőzi a húsvétot, hamvazószerdával kezdődik és nagypénteken zárul. Erre az egyházi előírás úgy szól, hogy ez alatt az idő alatt csak háromszor szabad napjában enni, és abból csak az egyik lehet olyan, amivel jól lakhatunk. Húst egyáltalán nem lehetett fogyasztani, ebben régebben még a tejtermékek is benne voltak, de bármi mást igen – mondta Veress Zoltán.
