Vakcinakisokos: minden, amit a Magyarországon eddig engedélyezett oltóanyagokról tudni lehet

Mint azt a Bors is megírta, Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfőn jelentette be: két újabb oltóanyagot engedélyeztek hazánkban. Ezzel összesen kilencre nőtt azoknak az oltóanyagoknak a száma, amelyekkel vagy már oltanak, vagy a közeljövőben oltani fognak. A Metropol egy rövid vakcina-kisokosban mutatta be az összes olyan oltást, amellyel már most, jelen pillanatban is, vagy éppenséggel a közeljövőben találkozhatunk. 

CoviShield

Az indiaiak által készített vakcina az általunk már jól ismert AstraZenaca szinte pontos másolata, ugyanis annak licence alapján készült, és koronavírus tüskefehérjéjét tartalmaz, amely megbetegedést nem okoz, de a szervezetből kiváltja a megfelelő immunválaszt, és felkészíti a szervezetet arra, ha találkozik a vírussal. Két alkalommal adják be, az első 70, míg a második már 90 százlékos védettséget biztosít. 

CanSino/Convidecia

A pekingi biotechnikai cég és a kínai hadsereg által megalkotott oltóanyag egy dózisú, ez az egy adag pedig 66 százalékos védettséget biztosít, és 91 százalékban véd a súlyosabb lefolyású fertőzés ellen. Technhológiáját tekintve vektorbázisú, azaz megegyezik az AstraZeneca, a CoviShield, a Szputnyik V és a Janssen vakcinákévál. Ez azt jelenti, hogy szaporodásra képtelen hordozóvírus juttatja be a szervezetbe a koronavírus egyik tipikus génszakaszát, ez pedig felvértezi az immunrendszert a fertőzés ellen. 

Sinopharm

Az első kínai vakcina inaktivált koronavírust tartalmaz, amelyek ezért a szervezetbe jutva szaporodásra képtelenek, így a megfertőződés és a megbetegedés lehetősége kizárt, viszont erős immunválaszt generál, és 79 százalékos védettséget biztosít. A magyar kormány eddig 5 millió adagot kötött le az oltóanyagból, ebből pedig 1,1 millió meg is érkezett. Mellékhatásai a határon belül mozognak: az oltottak 30 százaléka tapasztalt enyhe tüneteket. 

CuraVac

Az új, modern német oltóanyag a Pfizer és a Moderna vakcinákéhoz hasonló hírvivő RNS (mRNS) technológián alapszik, azaz befecskendezés után az emberi szervezet saját maga állítja elő a védekezéshez szükséges antitesteket. Egyelőre még nem tudni biztosan, hogy a vakcinák mikor érkeznek meg Magyarországra, de annyi bizonyos, hogy a kormány már 500 ezer adagot lekötött belőlük. 

Pfizer/BioNTech

Az amerikai gyártó által forgalmazott mRNS-alapú vakcina tüskefehérjét tartalmaz, ami immunválaszt vált ki a szervezetből. A két dózis beadása között 5 hétnek kell eltelnie, a második adag beadása után már 95 százalékos hatékonyságot mutat és az eddig ismert összes vírusvariáns ellen megfelelő. Eddig ezt a szérumot kötötték le legnagyobb mennyiségben: a 10 millió 870 ezer vakcinából eddig 1,129 millió érkezett meg. Tárolása azonban körülményesebb: -70 fokon kell tartani és korlátozottan mozgatható. 

Moderna

A Pfizerhez és a CuraVachoz hasonló modern, mRNS-technológián alapszik, de elég -20 fokon tárolni, és így akár fél évig is elállhat. Szintén két dózisú szérumról van szó, melynek két adagját 28 nap különbséggel lehet beadni, a második oltás pedig már 94 százalékos védelmet biztosít. A kormány eddig 1,744 millió adagot kötött le belőle, amelyből 134 400 érkezett meg Magyarországra. 

AstraZeneca

A brit vakcina a Covidencia, a CoviShield, a Szputnyik V és a Janssen vakcinákhoz hasonló technológiával készülő módosított vektorvakcina, amellyel egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba ültetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Ebből az oltóanyagból fejlesztették ki az indiai Covidenciát is, így a két szérium szinte megszólalásig hasonlít egymásra. Hatékonysága 70 százalékos, a kormány pedig 6,54 millió adagot kötött le belőle, 426 700 érkezett meg. 

Janssen

Az amerikai gyártású egydózisos szérumot a Johnson & Johnson cég fejlesztette ki, és az AstraZenecához, a Covidenciához, a CoviShieldhez és a Szputnyik V-hez hasonló vektorvakcina. Ez az első, Európában engedélyezett egydózisos oltóanyag, amelyből hazánk már 4,36 millió adagot lekötött, az első szállítmány pedig vélhetően áprilisban érkezik meg. Hátránya, hogy krónikus betegek nem olthatóak vele. 

Szputnyik V

A két dóziusú, kombinált orosz oltóanyag az AstraZenecához, a Covidenciához, a CoviShieldhez és a Janssenhez hasonló technológiával készült.  A két dózis beadása között három hétnek kell eltelnie, hatákonysága pedig 91 százalékos, az eddig rendelt 2 millió adagból pedig már 675 ezer meg is érkezett. Hátránya, hogy a Janssenhez hasonlóan az orosz szérummal sem lehet krónikus betegeket beoltani.