A keresztény kultúrkörben Krisztus feltámadásának ünnepe, amely a 40 napos böjt leteltével veszi kezdetét. A húsvéthétfői locsolkodás ugyan az utóbbi időben kiment a divatból, számos régi, többnyire vallásos szimbólum máig megmaradt.
Ez az ártatlan négylábú az ünnep egyik fontos jelképe. Valójában magát Jézus Krisztust szimbolizálja, aki feláldozta magát az emberiség bűneiért. Egyébként a zsidók is bárányt áldoztak húsvétkor, ez a Pesah-nak nevezett hagyományuk.
Nem kérdés, hogy a tojás az új életet testesíti meg, hiszen ebből kel ki a csibe. Utóbbi egyébként szintén gyakran jelenik meg a húsvéttal kapcsolatban. Valójában Jézus feltámadására utalnak.
Eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. Nálunk a barka vette át ennek szerepét.
Általában szimbolikus ételek – mint sonka, tojás, bárányhús, kalács – vannak benne, de lehetnek színes tojások, vagy akár virágok is. Ennek megfejtése valószínűleg Mózesig vezethető vissza, akit babaként kosárban bíztak a folyóra. Tehát ez is az új életre utal.
Trombita alakú virága a harsonákra utal, amelyek hírt adnak a feltámadásról. De a fehér liliom a tisztaságot, bűntelenséget is jelképezi, hiszen a legenda szerint Jézus Krisztus verejtékéből nőtt ki. De sokszor Szűz Máriát is a kezében liliommal ábrázolják.
Az csak a gyerekfolklór része, hogy a nyuszi tojja a húsvéti tojásokat. Valójában a jól szaporodó állat a családot, a gyarapodást jelképezi.
Az ünnep tiszteletére sok hívő gyújt gyertyát, hiszen a fény irányt mutat, ugyanakkor Krisztus jelenlétét mutatja, aki feltámadt. Vagyis az ünnepi gyertya megnyitja az utat az új élet felé, ezért van olyan fontos szerepe.