Kétszer gyilkolt Kriminár János, aki 1969-ben élettársával, 1987-ben húgával végzett. Az első gyilkosságért fegyházbüntetést kapott, a másodikért már kötél általi halál várt rá.
Forrás: Shutterstock
Harmincéves volt, amikor először gyilkolt a kővágótöttösi Kriminár János. Az agresszív, eddigre már nemi erőszakért és lopásért is felelősségre vont férfi 1966-ban jött össze egy fiatalasszonnyal, aki azonban egy év múlva elhagyta és férjhez is ment.
Az asszony anyját is bántotta
Varga Barnabásné később elvált, Kriminár pedig visszaédesgette magához. Az aszszony nagyon rosszul döntött, amikor engedett a csábításnak, János ugyanis többször is megverte, ahogy a nő anyját is. 1969 decemberében pe- dig egy verekedés után három napig bezárva tartotta a két nőt. Anya és lánya elmenekült, egy nap, amikor János nem volt otthon, elköltöztek mindketten. A fiatal nő azonban december 30-én visszament a közös lakásukba a holmijaiért, Kriminár kérlelte, hogy maradjon vele. A válasz nemleges volt, ezért Kriminár kézzel torkon ragadta, majd a földre rántotta az asszonyt és megfojtotta. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy az orvos szakértői vélemény szerint Kriminár kóros lelki alkatú személy, akinek a beszámíthatósági képessége közepes fokban korlátozott volt, így 12 év fegyházzal megúszta.
halálbüntetést kért magára
Hogy tényleg nem lehetett teljesen magánál, azt az is bizonyítja, hogy ő maga fellebbezett súlyosbításért, halálbüntetés kiszabását kérte magára, mondván, hogy nem tud a megölt élettársa nélkül élni. 1981. december 29-én szabadult, és testvéréhez, Tóth Mihálynéhoz költözött Budapestre.
A nő kifizette neki az örökségét és a börtönben félretett pénzét is átadta neki, hogy új életet kezdhessen. János a pénzből engedély nélkül húzott fel egy kisebb házat, de a rosszul elkészített kéményből áradó füst zavarta a környék lakóit, így le kellett bontani a tákolmányt. Bár Kriminár Jánost egy környékbeli jelentette fel, ő meg volt róla győződve, hogy testvére a bűnös.
fenyegette majd megölte a testvérét
Többször meg is fenyegette Tóthnét, aki a rendőrségtől is próbált segítséget kérni, máskor pedig garázdaság, rágalmazás, életveszélyes fenyegetés, becsületsértés, magánlaksértés és könnyű testi sértés miatt fel is jelentette a bátyját – írta az Élet Elleni Bűncselekmények blogoldal. Kriminár 1985. július 29-én este egy barátjánál borozgatott. Ittasan indult hazafelé, amikor úgy döntött, hogy itt az ideje megölni a testvérét. Mikor Tóthné kiment az udvarra teregetni, nekiesett, fojtogatni kezdte. Az asszony segélykiáltásaira a szomszédok a segítségére siettek, de nem bírtak a felbőszült férfival, aki így a szemük láttára végzett a testvérével. Kriminárt ekkor már egyáltalán nem érdekelte, hogy esetleg elkaphatják. Csak azzal foglalkozott, hogy befejezze, amit elkezdett.
Jóllakott a kivégzés előtt
A visszaeső gyilkos ügyét hét napon át tárgyalta a Fővárosi Bíróság, de a férfi egyetlen egyszer sem szólalt meg, csak írásban válaszolt. Az addig „néma” vádlott az utolsó szó jogán ezt mondta: „Tisztelt Legfelsőbb Bíróság, ártatlan vagyok. Nem öltem meg a testvéremet, sőt, engem is megtámadtak. Arról fogalmam sincs, hogyan halt meg a húgom.” A bíró azonban kimondta a halálos ítéletet, így 1987. április 2-án kivégezték Budapesten. Kivégzése előtti utolsó este kolbászt és befőttet kért. Jóllakottan távozott az életből.
